Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Jellinek... ----

Magyar Magyar Német Német
Jellinek... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Jellinek

1. Adolf, zsidó teologus, szül. Drslowitzban (Morvaország) 1821 jun. 26., megh. Bécsben 1893 dec. 28. Teologiai, bölcsészeti és nyelvészeti tanulmányait Prágában és Lipcsében végezte, az utóbbi helyen 1845-1856., innét élte fogytáig Bécsben működött mint rabbi és hitszónok. A bécsi talmudiskola (Beth-ha Midrasch) élén előkészítette az ottani rabbiiskola létrejöttét. Mint a modern zsidó tudomány jeles képviselője és a kabbalisztikus irodalom kiváló ismerője, kivált pedig mint szellemes szónok, nagy hirnévnek örvendett s mint régi művek (kéziratok) kiadója, mint fordító és önálló iró ritka irodalmi tevékenységet fejtett ki. Fő munkái: Die Kabbala v. Prof. Ad. Frank, aus dem Französischen übersetzt stb. (Lipcse 1844); System der Moral von R. Bechaje ben Joseph stb. (u. o. 1846); Sefath Chachamim, od. Erklärung der in den Talmuden, Targumim u. Midraschim vorkommenden persischen u. arab. Wörter (u. o. 1846) s hozzá Nachträge (u. o.) 1847); Moses ben Schem-Tob stb. Eine kritische Untersuchung über die Entstehung des Sohar (u. o. 1851); Beiträge zur Geschichte der Kabbala (u. o. 1852, 2 füz.); Auswahl kabbalistischer Mystik stb. (u. o. 1853); Bet-ha Midrasch, Sammlung kleinerer Midraschim stb. (I-IV. köt., u. o. 1853-1857, V-VI. köt., Bécs 1873-78); Philosophie u. Kabbala (Lipcse 1854); Predigten (Bécs 1862-66, 3 köt.); Der jüdische Stamm, Ethnogr. Studie (u. o. 1869); Der jüdische Stamm in nichtjüdischen Sprichwörtern (u. o. 1881-82, 3 rész) és a zsidó irodalom különféle ágaira vonatkozó 10 biblioráfiai mű (Kontreszim, u. o. 1877-84). Azonkivül számos zsidó napi kérdéseket tárgyaló cikket (kivált a bécsi Neuzeit-ban) és részben magyarra is lefordított beszédet tett közzé.

2. J. György, német publicista, J. Adolf fia, szül. Lipcsében 1851 nov. 16. Bécsben, Heidelbergában és Lipcsében tanult, 1874. osztrák közigazgatási szolgálatba állott, 1879. a bécsi egyetemen habilitáltatta magát és 1883. az államjog rendkivüli tanára lett. 1889. rendes tanárnak hivták meg Baselbe. Művei: Leibniz und Schopenhauer (1872); Goethe und Spinoza (1878); Die sozialethische Bedeutung v. Recht, Unrecht und Strafe (1878); Die rechliche Natur der Staatenverträbe (1880); Die Lehre von der Staatenverbindung (1882); Oesterreich-Ungarn und Rumänien in der Donaufrage (1884); Ein Verfassungsgerichtshof für Oesterriech (1885); Gesetz und Verordnung (1887).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is