Jellinek
1. Adolf, zsidó teologus, szül. Drslowitzban (Morvaország)
1821 jun. 26., megh. Bécsben 1893 dec. 28. Teologiai, bölcsészeti és
nyelvészeti tanulmányait Prágában és Lipcsében végezte, az utóbbi helyen
1845-1856., innét élte fogytáig Bécsben működött mint rabbi és hitszónok. A
bécsi talmudiskola (Beth-ha Midrasch) élén előkészítette az ottani rabbiiskola
létrejöttét. Mint a modern zsidó tudomány jeles képviselője és a kabbalisztikus
irodalom kiváló ismerője, kivált pedig mint szellemes szónok, nagy hirnévnek
örvendett s mint régi művek (kéziratok) kiadója, mint fordító és önálló iró ritka
irodalmi tevékenységet fejtett ki. Fő munkái: Die Kabbala v. Prof. Ad. Frank,
aus dem Französischen übersetzt stb. (Lipcse 1844); System der Moral von R.
Bechaje ben Joseph stb. (u. o. 1846); Sefath Chachamim, od. Erklärung der in
den Talmuden, Targumim u. Midraschim vorkommenden persischen u. arab. Wörter
(u. o. 1846) s hozzá Nachträge (u. o.) 1847); Moses ben Schem-Tob stb. Eine
kritische Untersuchung über die Entstehung des Sohar (u. o. 1851); Beiträge zur
Geschichte der Kabbala (u. o. 1852, 2 füz.); Auswahl kabbalistischer Mystik
stb. (u. o. 1853); Bet-ha Midrasch, Sammlung kleinerer Midraschim stb. (I-IV.
köt., u. o. 1853-1857, V-VI. köt., Bécs 1873-78); Philosophie u. Kabbala
(Lipcse 1854); Predigten (Bécs 1862-66, 3 köt.); Der jüdische Stamm, Ethnogr.
Studie (u. o. 1869); Der jüdische Stamm in nichtjüdischen Sprichwörtern (u. o.
1881-82, 3 rész) és a zsidó irodalom különféle ágaira vonatkozó 10 biblioráfiai
mű (Kontreszim, u. o. 1877-84). Azonkivül számos zsidó napi kérdéseket tárgyaló
cikket (kivált a bécsi Neuzeit-ban) és részben magyarra is lefordított beszédet
tett közzé.
2. J. György, német publicista, J. Adolf fia, szül.
Lipcsében 1851 nov. 16. Bécsben, Heidelbergában és Lipcsében tanult, 1874.
osztrák közigazgatási szolgálatba állott, 1879. a bécsi egyetemen
habilitáltatta magát és 1883. az államjog rendkivüli tanára lett. 1889. rendes
tanárnak hivták meg Baselbe. Művei: Leibniz und Schopenhauer (1872); Goethe und
Spinoza (1878); Die sozialethische Bedeutung v. Recht, Unrecht und Strafe (1878);
Die rechliche Natur der Staatenverträbe (1880); Die Lehre von der
Staatenverbindung (1882); Oesterreich-Ungarn und Rumänien in der Donaufrage
(1884); Ein Verfassungsgerichtshof für Oesterriech (1885); Gesetz und
Verordnung (1887).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|