Jelzálogbank

Olyan bankintézeteket neveznek e néven, amelyek jelzálogüzletek kötésével foglalkoznak és pedig tulnyomó mértékben ingatlanokra adnak jelzálogkölcsönöket. Jogi természetükre nézve lehetnek szövetkezetek v. részvénytársulatok. Az előbbiek első sorban saját tagjaik hiteligényeit törekszenek kielégíteni s e célból egymásért egyetemleges és korlátlan felelősséget vállalnak, hogy a hitelképességnek ilyen összefüzése által a pénzpiacon nagobb bizalmat találjanak. A kezelési költségeket a tagok befizetéseiből fedezik. A részvényes J.-ok ellenben tőkebirtokosok kezdeményezésére alakulnak és pusztán a másként nem gyümölcsöztethető tőkék jelzálogi elhelyezésére törekszenek. A J.-ok más hitelintézetekkel szemben azon hátrányban vannak, hogy tőkéik a földhitel igényeinek megfelelően hosszu időre vannak lekötve, fölmondhatatlanok és apró évi részletekben térülnek vissza, miért is az üzleti konunkturák kedvező alakulását vagy éppen nem, vagy csak igen kis mértékben használhatják fel. Az állam tehát, hogy a földhitel-szükségletet biztosíthassa, bizonyos kedvezmények (bélyeg- és adómentesség stb.) által nyujt kárpótlást a J.-oknak. A J.-ok kölcsönözéseiknél különös gondot fordítanak a kölcsöntőke biztosítására s azért a megállapított becsértéknek legfeljebb 2/3-a erejéig adnak kölcsönt. A J.-oknak egyik különös fajtáját képezik a talajjavító bankok, amelyek csak abban különböznek a többi ilyen intézetektől, hogy kizárólag talajjavítási célokra adnak jelzálogkölcsönöket. L. Jelzálog, Földhitel.

Forrás: Pallas Nagylexikon