Jelzálogbank
Olyan bankintézeteket neveznek e néven, amelyek
jelzálogüzletek kötésével foglalkoznak és pedig tulnyomó mértékben ingatlanokra
adnak jelzálogkölcsönöket. Jogi természetükre nézve lehetnek szövetkezetek v.
részvénytársulatok. Az előbbiek első sorban saját tagjaik hiteligényeit
törekszenek kielégíteni s e célból egymásért egyetemleges és korlátlan
felelősséget vállalnak, hogy a hitelképességnek ilyen összefüzése által a
pénzpiacon nagobb bizalmat találjanak. A kezelési költségeket a tagok
befizetéseiből fedezik. A részvényes J.-ok ellenben tőkebirtokosok
kezdeményezésére alakulnak és pusztán a másként nem gyümölcsöztethető tőkék
jelzálogi elhelyezésére törekszenek. A J.-ok más hitelintézetekkel szemben azon
hátrányban vannak, hogy tőkéik a földhitel igényeinek megfelelően hosszu időre
vannak lekötve, fölmondhatatlanok és apró évi részletekben térülnek vissza,
miért is az üzleti konunkturák kedvező alakulását vagy éppen nem, vagy csak
igen kis mértékben használhatják fel. Az állam tehát, hogy a
földhitel-szükségletet biztosíthassa, bizonyos kedvezmények (bélyeg- és
adómentesség stb.) által nyujt kárpótlást a J.-oknak. A J.-ok kölcsönözéseiknél
különös gondot fordítanak a kölcsöntőke biztosítására s azért a megállapított
becsértéknek legfeljebb 2/3-a erejéig adnak kölcsönt. A J.-oknak egyik különös
fajtáját képezik a talajjavító bankok, amelyek csak abban különböznek a többi
ilyen intézetektől, hogy kizárólag talajjavítási célokra adnak
jelzálogkölcsönöket. L. Jelzálog, Földhitel.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|