Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Jendrássik... ----

Magyar Magyar Német Német
Jendrássik... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Jendrássik

1. Ernő, orvos, a következőnek fia, szül. Kolozsvárt 1858 jun. 7. Tanulmányait Budapesten végezte s 1880. egyetemes orvosdoktorrá avatták fel. Ezután Wagner tanár klinikáján nyert alkalmazást, majd egy évet külföldön (főleg Párisban Charcotnál) töltött, 1887. az idegkórtan magántanára lett, 1893. pedig ugyanazon tárgy nyilvános rendkivüli tanárává neveztetett ki. Tudományos munkássága széles körben mozog s közleményei német vagy francia nyelven is mind megjelentek. Idegkórtani közléei: Adatok az inreflex tanához, A reflexek lokalizatiója, A hypnotizmusról, A suggestióról, A hysteriás suggerálhatóságról, Contribution á l"étude de l"hemiatrophie cérébrale avec P. Marie, A poliomyelencephalitis viszonya a Basedow-kórhoz, A tabes dors. localisatiojáról, Multipl. Neuritis u. Ataxie, Az arcideg viszonyáról a könnyelválasztáshoz, Coordinationsstörungen, stb.; a belorvostanból: A calomel mint diureticum, Vizsgálatok a kéneső okozta diuresisről, A szervi szivbajok orvoslása, Mentő eljárások belső bajokban, Antipyrese; munkatársa a Belgyógyászat Kézikönyvének: ezenkivül: A jódalbuminátról és az albumin kémiai alkatáról, Geometrikailag szabályos baktériumkolóniákról, Jean martin Charcot, stb. Munkatársa a Pallas Nagy Lexikonának s a Bibliotek der gesammten Heikunde c. nagy irodalmi vállalatnak. Munkálatai külföldön is elismerést arattak; egyik vizsgálási eljárását neévről hivják. Marie-val közös munkálata Párisban a Godard-dijat nyerte, a Société anatomique levelező tagja s számos hazai tudományos társulat rendes tagja, a természettudományi társulat élettani szakosztályának másodelnöke.

2. J. Jenő Lipót András, fiziologus, szül. Kapnikbányán 1824 nov. 18., megh. Budapesten 1891 március 31. Iskoláit Nagybányán végezte, Pesten a bölcsészeti tanfolyamot hallgatta, 1843. bölcsészet-doktorrá lett. Majd a jogi pályára lépett, a kétéves kurzust el is végezte sikerrel, de ekkor már mindinkább előtört benne a természettudományok iránt való érdeklődés, s eleinte csak vendéképen járt az anatomiai előadásokra, majd 22 éves korában (miután egy évig technikus is volt) Bécsben megkezdte az orvosi pályát. 1853. orvosdoktorrá lett, majd sebészdoktorátust is tett s egy évig műtőnövendék volt. Ezután azonban Brücke és Ludwig laboratoriumaiban munkálkodott s ennek alapján nyerte el 1857. a kolozsvári orvos-sebészi tanintézetnél az élettani tanszéket, majd 1860. a pesti egyetem ugyanazon katedráját foglalta el, s ezen állásában hirdette az élettünemények tanait. Ő vezette a budapesti élettani intézet építését s berendezésében számos általa tervezett eszköz célszerü ujítást tüntet fel. Tudományos működésében az elvontabb kérdésekkel szeretett inkább foglalkozni s az élettünemények fizikai alapját kutatta. Ezen vizsgálataira számos kitünő műszert alkotott. Legkiválóbb vizsgálatai az izomműködésre vonatkoznak: értekezések a myomechanika köréből (1881 Akadémia); Beitrag zur Analyse der Zuckungswelle; Ueber die Ursachen der in d. Muskelu nach der Einwirkung constanter Ströme auftretenden Strömungserscheinungen; Kisérleti és kritikai tanulmányok azon molekuláris folyamatok felett, amelyek az izomösszehuzódásnál végbemennek; Polydromomotor, Esmyografion, stb., ezenkivül közleményei: Anatomiai vizsgálatok a thymus mirigyről (2866); Két uj szemmérészeti mód (1867) s több ünnepi beszéd, végre hagyatékában maradt egy csaknem teljesen kész élettan, amelynek csak Bevezetése jelent meg. J.-ot a király a vaskorona-renddel tüntette ki, az akadémia rendes tagja volt, s számos társulatok rendes és levelező tagja, az orvostanári kar dékánja s a budapesti egyetem rektora. V. ö. Klug dr., J. J. tanár emlékezete, Akadémia 1892.

3. J. Jenő, festőművész, szül. Budapesten 1860 okt. 30., az előbbinek fia. Jogi tanulmányait abbahagyva, 1880. Münchenbe ment, hol Benczur és Loefz tanítványa volt. Később Párisban Aimé Morottól tanult. 1891. Özvegy-re a Ráth-dijat, 1894. Vége c. festményére a Károlyi-dijat kapta. Kiválóbb művei még: Próba után, Virágárus leány, Viszontlátásra, Az ihlet, Eva. Festette az atyja és Korányi tanár arcképeit. Műveit gondos tanulmány, poetikus kedély és disztingvált izlés jellemzik. Képei közül a Vége cimü a nemzeti muzeum gyüjteményében látható.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is