Jenisszejszk

1. orosz-szibériai kormányzóság a Jeges-tenger, Tobolszk, Tomszk, a khinai birodalom, Irkutszk és Jakutszk közt, 2 556 755 km² területtel, 447 076 1 km²-re 0,17 lak., akik szamojédek, jakutok, osztjákok, tunguzok, szojotok, kamasszincek, kojbalok és oroszok. D-i részeit a Szajani-hegység ágazza be, amely a kormányzóság DNy-i szögletében Sabina-Daban nevet visel. Az ágak nagyjából É-nak nyulnak és a Jenisszei mellékfolyóinak felső völgyeit zárják körül. Ezeken kivül J.-ben egyenesen a tengerbe torkolnak a Taz (640 km.), a Piaszina (650 km.), a Khatanga (1100 km.) és az Anabara (850 km.). A D-i részek hegyeit szienit, gránit, porfir alkotja. A Jenisszei völgyében a hegyektől az É. sz. 58°-ig még kevésbé ismert nagy széntelepek vannak, Krasznojarszk járásban gipsz és sósvizek találhatók; a Tuba és Mana mellékvizeinek völgyében aranyat, Abakan völgyében ezüstöt és D-en vasat bányásznak. A legfontosabb vaskohók Irbinszkben láthatók. Az éghajlat zord; az erdők nagy kiterjedésüek; az É. sz. 70°-tól a tengerig tundrák terülnek el. Legvirágzóbb a földmivelés Minuszinszk járásban, ahol rozsot, árpát, zabot és burgonyát termesztenek. A nagy kiterjedésü legelők az állattenyésztésnek kedveznek. A halászat és a prémes állatokra való vadászat sok kezet foglalkoztat. J. a következő járásokra oszlik: Krasznojarszk, Acsinszk, J., Kanszk, Minuszinszk és Turukhanszk. - 2. J., az ugyanily nevü kormányzóságnak és járásnak fővárosa, a Jenisszej partján, az É. sz. 58° 27" 8" alatt, (1890) 6648 lakossal, vasművekkel és szőrmekereskedéssel. Az 1618. alapított városnak még megvannak a régi körfalai.

Forrás: Pallas Nagylexikon