Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Jenő... ----

Magyar Magyar Német Német
Jenő... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Jenő

(Eugen), négy pápa neve.

1. J., szent (I.), római származásu. 654 aug. 10-én választatott pápává, meghalt 653-ban. Követeket küldött Konstantinápolyba a görög egyház egyesítése céljából, mely azonban nem sikerült.

2. J. (II., 824-827), Lőrinc diakonus ellenében választották pápává. Hódolati esküt tett a császár, mint Róma védője iránt s határozatba ment, hogy ezentul pápák csakis hasonló eskü letétele után konszekráltassanak. A szent képek tisztelete kérdésében a 2-ik niceai egyetemes zsinat (787) határozataihoz tartotta magát. 826. zsinatot tartott Rómában, hol az egyházi fegyelem helyreállítása, a teologiai tudományok előmozdítása, iskolák és zárdák építése végett határozatokat hozott. Az istenitéleti vizpróba behozatala tévesen tulajdoníttatik neki.

3. J. (III., 1145-53.), született Pisában, előbb Bernát néven a római szt. Anasztáz nevü cisztercita zárda apátja volt; buzgó tanítványa volt clervauxi szt. Bernátnak. Egy népfölkelés alkalmával Rómából menekülnie kellett. Viterbóból a 2. keresztes hadjáratot hirdeté, melyet III. Konrád császár és Lajos francia király indított a Keletre. Távolléte alatt az arnoldisták (bresciai Arnold hivei) féktelenül garázdálkodtak. J., ki eleintén szelid eszközöket használt, végre a tivoli sereg segítségével legyőzte őket, s nagy ünnepéllyel vonult be Rómába, honnan azonban a lázadók miatt 1146. csakhamar megint távoznia kellett s Franciaországba ment. A következő évben Párisban zsinatot tartott, 1148. pedig Rheimsban tartott zsinatot, hol néhány egyházfegyelmi rendszabályt alkotott. 1149-ben Roger sziciliai király visszahelyezte őt székébe, de a még meg nem tört köztársasági forradalmárok boszuja elől már a következő évben ismét futnia kellett. 1153. bekövetkezett haláláig többnyire Róma szomszédságában, Campagna különböző helyein lakott. 88 levele maradt fönn. Az ő számára irta szt. Bernát a hires De consideratione libri V. cimü munkát, melyben a pápának az egyház kormányzatára vonatkozó utasításokat ad.

4. J. (IV., 1431-47), szül. Velencében 1383., családi nevén Condolmiere Gábor; előbb a coelestini kongregáció tagja volt. XII. Gergely pápa által sienai püspökké, 1408. pedig bibornokká neveztetett ki; V. Márton alatt anconai és bolognai követ, végre Márton halála után 1431 máj. 31. pápává választatott. Jul. 23. nyittatott meg a baseli zsinat. A Fülöp milanói herceg által föllázított római nép elől Firenzébe menekült, hol egy évig (1434) maradt s Zsigmond császárt 1433. ő koronázta császárrá, kinek halála után a görögöknek kilátásba helyezett részvételére való tekintetből 1438 jan. 8. Ferrarában nyitott meg egy zsinatot, mely a kitört pestis miatt a következő évben Firenzébe tétetett át (l. Firenzei zsinat). Azonban néhány rakoncátlan püspök, élükön d"Allemand arlesi bibornok-érsekkel, Baselben maradt s törvénytelenül folytatta az üléseket, sőt a pápát 1439 junius 25. letettnek nyilváníták és helyébe V. Felix név alatt VIII. Amadeus szavójai herceget választották pápává. III. Frigyes császárnak Aeneas Sylvius tanácsosa és Cusa Miklós által 1446. sikerült a J. ellenfelét kiengesztelni s V. Felixtől elpártolásra birni. J. a bibornokok akarata ellenére a fejedelmeknek többrendbeli engedményeket tett, de halála előtt néhány nappal, 1447 febr. 6. bullát bocsátott ki (az u. n. Salvatoria), melyben kijelenti, hogy ha a németeknek adott engedményekben netalán valamely kánon-ellenes intézkedés foglaltatnék, azt már eleve semmisnek nyilvánítja. Nemsokára ezután (febr. 23.) meghalt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is