Jeromos
1. szent (Hieronymus Sophronius Eusebius), Eusebius fia,
latin egyházatya, szül. Stridonban (Dalmáciában v. a Muraközben) 331 körül.
Rómában nyerte tudományos kiképeztetését, hol megismerkedett a
kereszténységgel. Tudományos ismereteinek gyarapítása céljából több utazást
tett a nyugaton és a keleten. Előbb Galliát járta be s innen visszatérvén,
fölvette a keresztséget s egy ideig Aquilejában tartózkodott. 373. beutazta a
keletet s hosszabb ideig Antiochiában tartózkodott, hol paulinus püspök és
patriárka pappá szentelte. Még ugyenezen évben Konstantinápolyba ment nazianzi
szt. Gergely előadásainak hallgatására. Damasus pápa meghivására 381. Paulinus
és Epiphanius kiséretében megjelent a római zsinaton. A pápa megbizta az
Italának nevezett régi latin bibliafordítás átjavításával, e revideált szöveg
később Vulgata (közkézen forgó) nevet nyert. Damasus halála után 385. elhagyta
Rómát és ismét Palesztinába vonult. Itt Bethlehem közelében egy kolostorban
lakott, hol tudományos foglalkozásokkal töltötte életét 320 szept. 30.
bekövetkezett haláláig. Kolostora mellett temettetett el; szentté avatása után
azonban teteme Rómába vitetett át. Emléknapját szept. 30. üli az egyház. Az
egyház a nagy latin egyháztanítók sorába iktatta. Munkái biblikus, polemikus és
történelmi tárgyuak. Összes művei többféle kiadásban lettek közrebocsátva. A
maurini kiadásban öt kötetben foglalvák. Egyéb kiadások: az Erasmus-féle
(1516-20); A Marianus Victorius-féle (Róma 1566-72); a Tribbechovius-féle
(Frankfurt 1648); a Martianay-féle (Páris 1693-1704, 5 köt.); a Vallarsi-féle
(Verona 1734, 11 köt.). V. ö. Dankó József, Divum Hieronymum oppido Stridonis
etc. natum esse (Mainz 1874); Sychowski St., Hyeronimus als
Kirchenschriftsteller (Münster 1894); H. als Litteraturhistoriker
(Kirchengesch. Studien, Münster 1895).
2. J. (prágai), családi neve állítólag Faulfisch volt, Husz
barátja és hive, szül. Prágában, meghalt Konstanzban 1416 május 30. Prágában,
Párisban, Kölnben, Oxfordban és Heidelbergában tanult; Angliában megismerkedett
Wicklef tanaival; 1410. ő rendezte be II. Ulászló meghagyásából a krakói egyetemet.
Hazatérve, résztvett Husz küzdelmeiben. Mikor értésére esett, hogy emezt
Konstanzban elfogták, védelmére odasietett, de Hirsauban elfogták és
kiszolgáltatták a zsinatnak. A börtönben szenvedett kinzások következtében 1415
szept. 23. nyilvánosan visszavonta tanításait,de midőn látta, hogy ennek dacára
sem adják vissza szabadságát: ismét fentartásuk mellett nyilatkozott, ami miatt
aztán máglyahalálra itélték. V. ö. Helfert, Huss u. Hiëronymus (Prága 1853);
Becker, Die beiden böhm. Reformatoren Huss und Hiëronymus (Nördlingen 1858).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|