Jet stream

(v. röviden jet, magyarul futóáramlás)

A jetek viszonylag szűk keresztmetszetben összpontosuló, nagy szélsebességű horizontális (vízszintes) áramlási zónák. A szűk keresztmetszet néhány száz métert jelent, míg a nagy szélsebesség alatt általában 30-40 m/s illetve azt meghaladó szél értendő (a legtipikusabb értékek 50 illetve 80 m/s közöttiek). A horizontális jelző arra utal, hogy az áramlás vertikális kiterjedése elhanyagolható a horizontálishoz képest, a jetek hosszan elnyújtottak, akár az egész Földet körbefuthatják, bennük az áramlás is horizontális illetve közelítőleg horizontális. A jetek közelében igen erős szélnyírás (lásd szélnyírás) tapasztalható, a szélsebesség rohamosan növekszik a szélmaximum felé haladva, amely az ún. jetmagot vagy tengelyt képezi. Az időjárási jelenségek nagy számáért felelősek a jetek, nagyban segíthetik a konvekciót (lásd konvekció), sőt, a ciklogenezisben (lásd ciklon) is szerepet játszhatnak.
A jetek három fő típusra oszthatók:
- poláris jet
- szubtrópusi jet
- alacsonyszintű jet

a) A poláris jet az északi féltekén tipikusan a 30. illetve a 70. szélességi körök által határolt zónában fordul elő (nyáron északabbra, a téli félévben délebbre), általában a 50 mb és 250 mb-os nyomási szintek között (azaz a tropopauza közelében), a benne uralkodó áramlás nyugatias (a poláris jet a déli féltekén is megtalálható). A sarki poláris illetve a mérsékeltövi meleg levegőt elválasztó ún. polárfront mentén megnyilvánuló erőteljes hőmérsékleti különbségből nyeri erejét. A Rossby-hullámhoz (lásd Rossby-hullám) hasonlóan meanderező alakot vesz fel, azonban a mérsékelt övi ciklonok frontjaihoz kapcsolódóan gyakorta több részre bomlik. Ezekben a "jet-szakaszokban" az áramlás délnyugatias, északnyugatias irány is felvehet. A jetek helyének ismerete fontos lehet a nagytérségű feláramlások, valamint a konvekció szempontjából.

b) A szubtrópusi jet jellemzően az északi félteke 20. illetve az 35. szélességi körei között fordul elő a téli félévben (hasonlóan megtalálható a déli féltekén is), a 200 mb-os nyomási szint magasságában, a poláris jettel szemben jóval folytonosabb, tartósabb képződmény, az egész Földet körülöleli, benne az áramlás nyugatias. Kialakulásában az Egyenlítő környékén a magasban a pólusok felé áramló levegő játszik szerepet. A fizikából ismert perdület megmaradási törvény értelmében a sarkok felé haladó levegő egyre közelebb kerül a Föld forgási tengelyéhez, így ő maga is egyre nagyobb perdületre tesz szert, ami az áramlás növekvő mértékű zonalitásában mutatkozik meg (azaz a szél egyre nyugatiasabb irányú és egyre nagyobb sebességű lesz a sarkok felé közeledve, ami végül egy nyugati, igen nagy sebességű szelet eredményez a térítők közelében).A kétféle jet télen gyakran egybeér, egybemosódik (pl. Japán, illetve az USA térségében), különösen nagy szeleket előidézve 200 mb magasságban, elősegítve a felszíni ciklogenezist.

c) Alacsonyszintű jet: Az jet definíció alapján nem tartozik a jet stream-ek családjába, a szakirodalom azonban általában mégis oda sorolja, mivel a viszonylagosan nagy szélsebesség ebben az esetben is a környezetétől jól elkülöníthetően jelenik meg. Leginkább az USA-ban fordul elő a Déli-síkság térségében, erőteljes, meleg, nedves délies áramlás formájában (a Mexikói-öböl felől), 7-800 méteres magasságban. Mindennek nagy szerepe van az észak-amerikai nyári heves konvektív események kialakulásában. Ugyanakkor az inverziók (lásd inverzió) felett (pár száz méteren) kialakuló nagyobb szélsebességek térségét is szokás jetnek nevezni.

Forrás: www.metnet.hu

Kapcsolódás

• konvekció
• szélnyírás
• futóáramlás
• ciklon
• Rossby-hullám
• inverzió