Jettim-alapítvány

reáliskolába, gimnáziumba vagy felsőbb tanodába járó magyarországi születésü keresztény ifjak számára. Az alapítvány az ázsiai származásu Jettim Józseftől kapta nevét, aki nálunk telepdett le. 1798. a kormány átengedte neki a torontálvármegyei Tisza-Szent-Miklüshoz tartozó kincstári földeket különféle gazdasági kisérletekre. Jettim rendezni kezdte a birtokot s rövid idő alatt gazdasági épületeket, iskolát, tanítói lakást, különféle műhelyeket és likörgyárat épített; az igy berendezett mintagazdasága csakhamar nagy hirre tett szert. Halála után összes vagyonát végrendeletileg jótékonycélra hagyta. Az alapítvány készpénzben s különféle kötvényekben körülbelül négyszázezer frtra rug. Ezen összeg évi kamatainak két negyed részét ösztöndij cimen, egy negyed részét árva dijak gyanánt, egy negyed részét pedig házi szegények közt osztják ki. Az ösztöndijak a következőképen oszlanak meg: 16 ösztöndijas kap száz forintot, 20 kap nyolcvan forintot s 23 hatvan frtot. Az árvadijakat nemi különbség nélkül osztják szét és pedig 19 árva kap 60 forintot, kilenc pedig 50 forintot. Az alapítványt élvező árvaleányok férjhezmenetelük alkalmával 100 forint hozományt is kapnak. Egy árvadij mindenkor tisza-szent-miklósi zsellér árvának van föntartva. Házi szegények: a tisza-szent-miklósi szegények, a bécsi általános polgári közkórház betegei, a budai, pesti és szegedi szegények. Az alapítványt öt tagból álló kormányzóság, vagyonát pedig a földhitelintézet kezeli. Megüresedett alapítványi helyekre a hirlapok utján irják ki a pályázatot s a folyamodványok a mindenkori főigazgatónál adandók be.

Forrás: Pallas Nagylexikon