Jhering

(ejtsd: jering) Rezső, német jogtudós, szül. Aurichban 181 aug. 22., megh. göttingában 1892 szept. 17. heidelbergában, Münchenben és Göttingában tanult; 1843. Berlinben magántanárrá habilitáltatta magát, 1845. Baselben, 1846. Rostockban, 1849. Kielben, 1852. Giessenben és 1868. Bécsben lett rendes tanár. 1872. Göttingába nevezték ki és titkos igazságügyi tanácsossá tették. Hires Geist des römischen Rechts c. szellemes műve (Lipcse 1858-66, 3 rész, 4. kiad. 1883), melyet sok nyelvre lefordítottak. Egyéb munkái: Das Schuldmoment im röm. Privatrecht (Giessen 1867); Die Jurisprudenz des täglichen Lebens (Jogesetek, Jena 1870, 6. kiad., 1886, magyarra ford. dr. Biermann Mihály: A jogtudomány a mindennapi életben c. alatt, Budapest 1875); Der Kampf uns Recht (Bécs 1872, 11 kiad. 1895, magyarra ford. Ballai Lajos és Lippe Vilmos: Küzdelem a jogért c. alatt Budapest 1874); Gesemmelte Aufsätze (Jena 1881-86, 3 köt.); Scherz und Ernst in der Jurisprodenz (3. kiad. Lipcse 1885); Der Zweck im Recht (2. kiad. u. o. 1884-86); Das Trinkgeld (Braunschwieg 1882); Der Besitzwilla (Jena 1889). Eleinte Gerberrel, majd Ungerrel együtt a jahrbücher für Dogmatik des heitigen römischen und deutschen Privatrechts (u. o. 1857-től) cimű vállalatot adta ki. Hagyatékában találták: Entwicklungsgeschichte des römischen Rechts. Verfassung des römischen Hauses (1894) és Vorgeschichte der Indoerupäer (Lipcse 1894).

Forrás: Pallas Nagylexikon