Jähns

1. Frigyes Vilmos, német zenész, szül. Berlinben 1709 jan. 2., megh. u. o. 1888 aug. 8. Zongorahármasa (10. műve); Skót dalai becsesek, de legmaradandóbb emléke a Weber Károly Mária Kézirataiból s egyéb tulajdonából ritka nagy gonddal és szeretettel alkotott gyüjtemény, melyet 1883. a berlini kir. könyvtár megvásárolt. 1881 óta J. a Scharwenka-féle zeneiskolán a retorika tanára volt.

2. J. Miksa, J. Frigyes Vilmos fia, német katonai iró és kulturhisztorikus, szül. Berlinben 1837 ápr. 18. 1857-64. tiszt volt, aztán germanisztikával foglalkozott; 1866. ismét szolgálatba lépett s 1869. kapitány, 1872. a hadászat történelmének tanára lett a berlini egyetemen; 1878. őrnaggyá, 1885. alezredessé nevezték ki; 1886. kilépett a szolgálatból. A heidelbergai egyetem tiszteletbeli doktorrá avatta. Művei: Reinhart (éposz, Berlin 1859); Ein Jahr der Jugend (költemények, Drezda 1861); Volkstum u. Heerwesen (Berlin 1870); Deutsche Feldzüge gegen Frankreich (Lipcse 1871); Ross und Reiter in Leben, Sprache, Glauben u. Geschichte der Deutschen (u. o. 1872, 2 köt.); Das franz. Heer von der grossen Revolution bis zur Gegenwart (u. o. 1873); Kriegskunst als Kunst (u. o. 1874); Schlacht bei Königgrätz (u. o. 1876); Handbuch einer Geschichte des Kriegswesens (u. o. 1878-80, atlasszal); Caesars Kommentarien (Berlin 1883); Heeresverfassungen u. Völkerleben (2. kiad., u. o. 1885) Geschichte d. Kriegswissenschaften, vornehmlich in Deutschland (München 1889-90, 3 köt.). Über Krieg, Frieden u. Kultur (1894); Moltke (1894); Moltkes Lehr- u. Wanderjahre (1895). Kiadta Klöden, Jugenderinnerungen-jeit (Lipcse 1874).

Forrás: Pallas Nagylexikon