Jó

az erkölcstanban ami az erkölcs parancsának megfelel, a legfőbb jó az erkölcs ideálja, az erkölcsi akarat legfőbb célja. Jó az az ember, aki cselekedeteiben az erkölcs parancsának megfelel, még pedig csak azért, mert az erkölcs parancsolja. Amely cselekedet ily irányu akaratból fakad, jó. A jónak ellentéte a rossz, a jó embernek, cselekedetnek ellentéte a rossz vagy gonosz. Aki a jót más okból teszi, p. mert kellemesebb jót tenni, mint rosszat, mert hasznot vár belőle ebben v. a más világban, az nem erkölcsi motivumból cselekszik. A jónak fogalma természetesen az erkölcstani ideál fogalmának fölfogása szerint változik (l. Erkölcstan), de gyakorlatilag mégis egy nézeten vagyunk az erkölcsi jó dolgában. A köznyelvben sokféle más értelemben is használjuk e szót. Itt a jó a haszonnal, kellemessel, a célszerüvel stb. egyértelmü. Jó a nap, az egészség, az étel, ital, a ruha, a pihenés stb. Jó emberem, aki engem támogat, akire a magam ügyében számíthatok; hasonló értelmü: jó szivü, jó indulatu, jó emlékezet. Jó a művészet v. mesterség ama műve, mely e művészet vagy mesterség törvényeinek, szabályainak megfelel. Bármily értelemben is vegyük e szót, nem szabad feltennünk, hogy jó és rossz két végső pont, mely közt minden téren sok átmenet van. Jó nemzetgazdasági értelemben, l. Javak.

Forrás: Pallas Nagylexikon