Jóbel-év
(annus jubilei), Mózes III. k. 25, 8-17 szerint minden 50.
év, melyet 7 × 7 szombat év (l. o.)=49 után kürtszóval (héb. jóbel, innét neve)
hirdettek. A J.-ben minden mezei munka szünetelt, a zsidó rabszolgák
visszanyerték szabadságukat s az eladott földbirtok visszakerült előbbi
tulajdonosához, illetve annak örököséhez (u. o. 25, 39-42 és 50-54; v. ö. u. o.
27, 17-25). Az egész Palesztinában hirdetett «szabadság» (u. o. 25, 10) tehát
az ország minden személyének s összes földbirtokának szólt, miért a J.-t
«szabadság-év»-nek is nevezték (Ezek. 46, 17). Ezen intézmények, mint a szombat
és a szombatév alapeszméje továbbvezetésének végcélja: az egyes családok
megóvása a végképi elszegényedéstől s elzülléstől, a föld termékenységének
emelése és a földbirtok felosztása körül létrejött egyenetlenségek
kiegyenlítése, szóval a régi zsidó társadalom félszázadonkénti ujjászületése.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|