Jóbkönnye
(növ., Coix L.), pázsitkóró, 3-4 fajban mind a két
földrésznek meleg vidékein terem. Legnevezetesebb a Coix lacryma L. (könnynád,
Mária könnye Krisztus v. József könnye) 1,25 m. magas beles fű, levele jó
széles, virága egylaki. Az alján apró termő füzérkék vannak, s belőle csaknem
gömbölyű, csontkeménységü, fehér v. kékesszürke, fénylő,
cseresznyecsonthéj-nagyságu, üveggyöngy v. könycsephez hasonló magvak
fejlődnek. K.-Indiában, Khinában és Afrikában gyakran lisztjeért, nálunk kerti
disznek termesztik, Európa déli részén el is vadul. A szerzetesek ezelőtt
cserépben nevelték. Magvából imafüzést, nyakgyöngyöt füztek, sőt lacryma Jacobi
néven orvosságnak is használták. Braziliában is bőven nő, ott lagrimas da nossa
senhora a neve. A Coix agrestis Lour. kelet-indiai, többnyári, mintegy 2 méter
magas.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|