Jochmus

Ágost Jakab, Cotignola báró, osztrák miniszter, szül. Hamburgban 1808 febr. 27., megh. Bambergben 1881 szept. 14. Első szolgálatait Görögországban teljesítette, mint Church tábornok hadsegéde, hol egyuttal Ottó király alatt a hadügyminisztériumban kapott állást. 1835. elhagyta az országot s azon idegen légióba lépett, melyet Angliában a spanyol királyné számára toborozottak. Azután a Krisztinók (Krisztina királyné hivei) soraiban küzdve, törzskari főnök lett az u. n. északi hadseregben. A spanyol polgárháboru befejezése után (1838) Angliába ment. 1840. Sziriában harcolt. Az 1848-iki mozgalmak hirére Németországba sietett vissza, ahol János főherceg s birodalmi helytartó Gagern visszalépése után a kül- és tengerészeti ügyek vezetését bizta rá, de János főherceg lemondása után J. is a magánéletbe vonult. Az 1859-iki hadjárat folyamában a bécsi udvar ő reá akarta bizni a megvert hadsereg fővezérségét, de ez a terv a fegyverszünet megkötése folytán dugába dőlt. Mind e mellett I. Ferenc József bárói rangra emelte J.-t és az 1866-iki osztrák-porosz hadjárat után táborszernaggyá nevezték ki. Említendő, hogy J. kétszer utazta körül a földet: 1853-55. és 1870-71. 1856. adta ki Der syrische Kriege u. der Verfall d. Osmanenreichs seit 1840 c. dolgozatát. Összegyüjtött iratait (János osztrák főherceggel váltott leveleivel együtt) Thomas adta ki (Berlin 83-84, 4 köt.).

Forrás: Pallas Nagylexikon