Jocus

(lat.) a. m. tréfa; továbbá személyesítve a régieknél a csintalanság, pajzánság istene, azért J.-bot olyan bot, melyen bohócfej v. sapka van (franc. marotte). Joci causa, per jocum, tréfa kedvéért; inter jocos et seria, tréfásan és komolyan; jocus, tréfás, szeszélyes, innen joculatos, bohóc, csepürágó, kinek hivatása bohóckodás.

Forrás: Pallas Nagylexikon