Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Jodidok... ----

Magyar Magyar Német Német
Jodidok... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Jodidok

Általában az olyan vegyületek, amelyek egy vegyértékü jódból s valami más gyökből állanak; ez elnevezés alatt azonban különösen a fémgyökök jóddal való vegyületeit értjük. E fémjodidok ugy fizikai, mint kémiai sajátságaikra nézve a megfelelő kloridokhoz és bromidokhoz hasonlók. Az alkáli fémek (K, Na, Li) jodidjai szintelen, vizben igen könnyen oldható sók, ugyszintén az alkáli földfémekéi is (Ca, Sr, Ba). Az ezüstjodid (AgJ) sárgas szinü, vizben oldhatatlan vegyület; az ólomjodid (PbJ2) gyönyörü sárga kristálykákból áll, vizben alig oldható; a kéneső jodidjai a merkurjodid (HgJ2) skarlátpiros szinü, vizben oldhatatlan, de borszeszeben elég jól oldódik; a merkurjodid (Hg2J2) zöldessárga, vizben oldhatatlan por. E vegyületek a fémek és jód közvetlen egyesülése utján, továbbá a fémoxidok, hidroxidok és karbonátokból jódhidrogénsav hatására képződnek. Nem oly állandóak mint a kloridok; már gyakran a levegőn való álláskor, még inkább a hevítéskor elbomlanak. Az oldható J. ezüstnitráttal sárga csapadékot adnak, mely salétromsavban meg ammoniában is csak alig oldódik. Vizes oldatukhoz kevés klórvizet és kloroformot öntve, utóbbi az összerázás után szép ibolyaszinüvé válik a benne feloldott szabad jódtól. Több J. fontos gyógyszer, igy különösen a kálium-, nátrium- és ammoniumjodid, továbbá a merkuri- és merkurjodid.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is