Jodidok
Általában az olyan vegyületek, amelyek egy vegyértékü jódból
s valami más gyökből állanak; ez elnevezés alatt azonban különösen a fémgyökök
jóddal való vegyületeit értjük. E fémjodidok ugy fizikai, mint kémiai
sajátságaikra nézve a megfelelő kloridokhoz és bromidokhoz hasonlók. Az alkáli
fémek (K, Na, Li) jodidjai szintelen, vizben igen könnyen oldható sók,
ugyszintén az alkáli földfémekéi is (Ca, Sr, Ba). Az ezüstjodid (AgJ) sárgas
szinü, vizben oldhatatlan vegyület; az ólomjodid (PbJ2) gyönyörü
sárga kristálykákból áll, vizben alig oldható; a kéneső jodidjai a merkurjodid
(HgJ2) skarlátpiros szinü, vizben oldhatatlan, de borszeszeben elég
jól oldódik; a merkurjodid (Hg2J2) zöldessárga, vizben
oldhatatlan por. E vegyületek a fémek és jód közvetlen egyesülése utján,
továbbá a fémoxidok, hidroxidok és karbonátokból jódhidrogénsav hatására
képződnek. Nem oly állandóak mint a kloridok; már gyakran a levegőn való
álláskor, még inkább a hevítéskor elbomlanak. Az oldható J. ezüstnitráttal
sárga csapadékot adnak, mely salétromsavban meg ammoniában is csak alig
oldódik. Vizes oldatukhoz kevés klórvizet és kloroformot öntve, utóbbi az
összerázás után szép ibolyaszinüvé válik a benne feloldott szabad jódtól. Több
J. fontos gyógyszer, igy különösen a kálium-, nátrium- és ammoniumjodid,
továbbá a merkuri- és merkurjodid.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|