Jódmérgezés

A jóddal való mérgezés a gyakrabban előforduló, bár csak ritkán halálos mérgezések közé tartozik, minthogy ezen szernek (különösen a jódkáliumnak és a jódtinkturának) orvosi alkalmazása igen gyakori. Jódgyárakban, hol a munkások folytonosan klórral és brómmal meg salétromsavval keveredett jódgőzöknek vannak kitéve, a mérgezésnek ugy a hevenyés mint a krónikus formája (jodismus acutus és chronicus) előfordul. Az első alaknál, mely jodkálium nagyobb mennyiségének bevételekor is szokott jelentkezni, a mérgezésnek jelei következők: erős nátha (jódnátha) és kötőhártyagyulladás, könyezés, nyálfojás, fulladozás mint az asztmánál, esetleg hangrésgörcs következtében halál, v. ha a mérgezett tovább él, akkor légcsőhurut és tüdőgyulladás. Gyakran orrvérzés, fehérjevizelés, hemoglobinuria és jellemző bőrkiütés, u. n. jódakne is észlelhető. Mindezen gyuladásos jelenségeket a szabad jód okozza; mert igaz, hogy a vérnátriumbikarbonátja a jódot jódnátriummá és jódsavas nátriummá alakítja, de e kettő a szervezetnek savanyu nedvei által (p. az agykéregben és az orr nyálkahártyáján Ehrlich szerint jelenlevő salétromsav által) elbontatnak és ekkor szabad jód hasad le. A hevenyés mérgezésben elhaltak bontásakor a levegőutakban és a tápláló csőben nevezetesen a nyelőcsőben és a gyomorban a nyálkahártya duzzadtsága, gyulladása, sőt kezdőd elhalása mutatkozik, a májban és a vesében pedig elzsirosodás. A gyógykezelés fehérjés italoknak (tojás), alkénessavas nátriumnak, jégpiluláknak és ópiumos szereknek adásában áll. A hevenyés mérgezés (melynek állatokon történt első beható tanulmányozása Rózsahegyitől származik), utóbbi időben gyakran onnan származott, hogy petefészektömlők üregébe sok jódtinkturát föcskendeztek. A krónikus mérgezés általános rosszulléttel, lesoványodással, kachexiával jár, mely makacs tüdőhuruttal és gyomorkatarussal, álmatlansággal, a kezek reszketegségével, a fogak zománcának megromlásával kapcsolatos; sőt elmebajok is származhatnak belőle. Gyógyításának első feltétele természetesen a jóddal való foglalkozásnak (gyárakban) és a jódtartalmu gyógyszerek szedésének azonnal való abbahagyása.

Forrás: Pallas Nagylexikon