Jódsavak és sóik
A jód oxigén savjai közül jól csak a jódsavat HJO3,
továbbá hiperjódsavat HJO4 ösmerjük. Az aljódossav JOH és a jódossav HJO2
szabad állapotban aligha léteznek. A jódsav HJO3 akkor keletkezik,
ha a jódpentoxidot vizben oldunk, az erősen besürített oldatból, különösen
kevés salétromsav jelenlétében elég könnyen kikristályosodik. E sav szintelen,
illetőleg fehér kristálykákból áll. Enyhe melegítéskor vizet veszít, de csak
170°-on alakul át tökéletesen pentoxiddá. Sói a jódsavsók v. jodátok. Rendesen
egy alju savnak tekintik, mivel azonban több olyan sóit is jól ösmerjük,
amelyek nemcsak fémgyököt, de hidrogént is tartalmaznak, tehát az a felfogás is
jogosult, hogy 2, illetőleg 3 alju sav és igy képlete H2J2O6
vagy H3J3O9. Igy például 3 káliumjodát
ösmeretes: KJO3 káliumjodát, KJO3, HJO3
káliumbijodát, KJO3.2.HJO3 káliumtrijodát; e sókat
természetesen komponenseik molekuláris vegyületeinek is tekinthetjük. Az alkáli
fémek szabályos jódsavsói vizben könnyen oldhatók, a savanyuk nehezebben.
Az ezüstjodát AgJO3 fehér, vizben oldhatatlan
vegyület. A jódsav erősen oxidáló sajátságu, ugyszintén sói is, különösen ha
oldatukat ásványos savval megsavanyítjuk, mert hiszen ilyenkor szabad jódsav
keletkezik. A redukáló anyagok (ferroszulfát, kénessav, kénhidrogén) a
jódsav-oldatból jódot választanak ki. Jód válik ki akkor is, ha a jódsavó
oldatában káliumjodidot oldunk és az oldatot sósav v. kénsavval megsavanyítjuk.
A hiperjódsav v. feljódsav csak két molekula vizzel vegyülve, mint HJO4.2H2O
vagy H5JO6 ösmeretes. Ugy látszik, hogy öt alju sav. A hiperjódsav
ezüst sója az AgJO4 elő van állítva. A hiperjódsav és sói a
jódsavhoz és sóihoz hasonlóan erősen oxidáló sajátságuak. A hiperjódsav és sói
salétromsavval megsavanyított oldatban ezüstnitráttal barna csapadékot (AgJO4),
mig a jódsavsók fehér csapadékot (AgJO3) adnak. A jód a jódsavban 5
vegyértékü, a hiperjódsavban 7 vegyértékü gyökként szerepel.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|