Jogállam

A modern államnak célja nem szorítkozhatik a nép egyes szükségleteinek kielégítésére, hanem az egész népéletet kell, hogy átölelje. Az államnak azért nem egyedüli s kizárólagos célja a jogállapotnak s jogbiztonságnak megvalósítása. Nem egyedüli, de azért mindig elsőrendü cél, mert minden további társadalmi haladásnak alapja és feltétele. Ebből a szempontból is ily értelemben helyesen nevezhették az államot Plato a jog és igazság renderének, Kant, Ritteck s követőik a jogállapot meghonosítására s biztosítására célzó intézménynek. A jog eszméje az állam eszméjétől elválaszthatatlan s oly lényeges, hogy az állami feladatok egyéb s összes köreire is kiterjed s minden állami tevékenységnek szabályozóját és korrektivumát kell hogy képezze. A «jog» és az «állam» azért, habár nem azonos, de egymással a legszorosabban összefüggő fogalmak, nemcsak azért, mert a jog államot, államilag szervezet társadalmat feltételez s államilag szervezet társadalom nélkül, államon kivül jogról szó nem lehet, hanem azért is, mert a jog eszméjének megvalósítása, a jog körén kivül eső állami feladatok megvalósításának lényeges és nélkülözhetetlen előföltétele. A jog körén kivül eső állami feladatokat Bluntschli a «közboldogság», mások a «közérdekü, «közjó» gyüjtő fogalma alá foglalják; ámde lehet-e közboldogságról, a közérdeknek, közjónak megóvásáról szó a jognak állandó s mindenre kiható uralma nélkül? A jogtalanság megállapíthatja egyeseknek, sőt egész társadalmi köröknek és osztályoknak boldogságát, jólétét, javát s kielégítheti külön érdekeiket, de miután szükségszerüen a kedvezményezett körökön kivül állóknak jogsérelmével jár, a közboldogság, közérdek, közjó fogalmával ellenkezik. A jog és az állam eszméinek ezen szoros egybefüggésén alapszik a J. (Rechtsstaat) fogalma, mely alatt nem oly államot kell érteni, amely a jog megvalósításán kivül más feladatot nem ismerne és mintegy jogbiztosító társaság szerepére szorítkoznék, hanem oly államot, mely összes feladataiban a jog és jogosság követelményeit szem előtt tartja, a jognak eszméjét megvalósítani törekszik s a célszerüség, az opportunitás elvét a jog elveinek alárendeli; a «quid juris» tilalmaiba nem ütköznek. Más értelemben J. ellentéte a rendőrállam-nak (Polizeistaat), mely az egyéni szabadság s az egészséges önkormányzat elnyomásával a polgárokat mindenben az állam gyámkodó hatósága alá helyezi.

Forrás: Pallas Nagylexikon