Jogász
1. joghallgató; 2. az, ki a joggal foglalkozik; elméleti és
gyakorlati J. a szerint, amint a joggal mint tudománnyal, vagy gyakorlati
alkalmazásával foglalkozik. a fontosság, mellyel a jog az állami életben bir,
megfejti s igazolja a kiváló állást, melyet az államban a J.-ok elfoglalnak, de
igazolja az a nagy befolyás is, melyet a J.-ok tudományos munkássága a jognak
fejlődésére gyakorolt. Rómában Augustus császár egyes kitünő J.-oknak (juris
consultus) jogot adott arra, hogy nevében mondjanak véleményt. Hadrianus
császár pedig azt rendelte, hogy a vélemény (responsum) adására különösen
felhatalmazott J.-ok összhangzó véleménye törvényerővel (legis vicem) birjon, s
a biró csak a vélemények eltérő volta esetében volt jogosítva azt a nézetet
követni, melyet maga helyesnek tartott.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|