Jogközösség

az 1848. előtti magyar jogban nemesi ősi vagyonnál az örökösödésnek csak akkor lehetett helye, mikor a J.-ben levő személyek közül már egy sem élt. J.-ben voltak: adományi javaknál mindazok, akik az adománylevélben foglalvák, vagyis akikre az adománylevél záradéka alkalmazható. Ha testvérek közösen nyertek adományt, ők és utódaik szinte J.-ben voltak, mig egymás között nem vérrokon adománytársak (condonataris) J.-ben nem voltak. Szerzeményi javakra nézve J.-nek helye volt a szerző és minden törvényes utódai között; továbbá a gyermek és törvényes szülei között Verbőczy tétele alapján, mely szerint az atya a fiunak és viszont a fiu az atyának szerzi mindazt, ami vagyont és jószágot szerezni képes. Végül szerzeményi javakra nézve J.-ben voltak a szerző és annak osztatlan állapotban levő testvérei.

Forrás: Pallas Nagylexikon