Johanna
papissa, mesebeli nőpápa. A mese, mely különben az idők
folyamán többféle módosításokon ment keresztül, igy szól: Ágnes (mások szerint
Gilberta vagy Jutta vagy Theodora), egy angol hittérítőnek Mainzban, mások
szerint Ingelheimban született leánya, Fuldában egy szerzetessel viszont
kötvén, férfiruhát öltött magára és fölvétette magát a kolostorba. Innen utóbb
kedvesével együtt megszökött s Athénbe ment, hol mint férfi kitünő sikerrel
végezte tanulmányait a görög irodalomban. Kedvesének halála után Rómába tért és
férfiszerepét Johannes Anglicus néven folytatta. Az itt tartott filozofiai
előadásai által oly hirnévre tett szert, hogy nemsokára kuriai jegyzővé, később
bibornokká lett. IV. Leo pápa halála után 855-ben pedig a nép és az egyház
által egyhangulag pápává választatott és VIII. János név alatt 2 éven, 5
hónapon és 4 napon át (mások szerint 2 éven, 1 hónapon és 4 napon át) viselte e
méltóságot, folytatva ezalatt erkölcstelen életét. Egy nyilvános körmenet alkalmával
a szt. Kelemen-templom és a Colosseum közti uton hirtelen lebetegedett s az
utcán gyermeket szült. Némelyek szerint már a szülés közben meghalt, mások
szerint azonban a felbőszült néptömeg által agyonveretett s ugyanazon helyen el
is temettetett. Az első, ki e mondát, melyről a kortársak mitsem tudnak, említi
de Bourbon István francia dömés szerzetes (megh. 1261). Leginkább elterjedt
azonban e monda Martinus Polonus közkézen forgott krónikája által; de miként a
meglevő kéziratok mutatják, ezekbe idegen kéz által csempésztetett be halála
után 1278-1312 közt. A dömés és minorita szerzetesek, kik VIII. Bonifác iránt
ellenséges indulattal viseltettek, szintén terjesztették e koholmányt. Csaknem
általános hitelre azonban e monda csak a XV. és XVI. sz.-ban talált. A
protestáns Blondel Dávid, Joanna Papissa (1657), Leibniz pedig Flores sparsi in
tumulum Papissae (1758) cimű művekkel a XVII. és XVIII. század tudós világa
előtt teljesen lerontották e mese hitelét. Ami e monda eredetét illeti,
legvalószinübbnek látszik, hogy az eredetileg a X. sz.-beli János pápákra,
illetve az idejökben divott asszonyuralomra (pornokrácia) gyártott szatira
volt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|