Johannes

1. Chrysorrhoas, l. Damaszkusi szent János.

2. J. Chrysostomus, l. János szentek.

3. J. Ciudad (J. de Dio), l. Irgalmas barátok.

4. J. Damascenus, l. Damaszkusi szt. János.

5. J. Gallensis, l. Compilationes antiquae.

6. J. von Goch, l. Goch.

7. J. Pannonius, l. Cesinge.

8. J. Parricida, l. János.

9. J. presbyter, l. János papkirály.

10. J. Secundus (valódi neve Jan Nicolai Everard), uj-latin költő, szül. Hágában 1511., megh. u. o. 1536. Bourgesban jogtudományokat végzett, de hajlama a szépirodalomhoz, különösen a római költészethez vonzotta. Széleskörü ismeretei voltak nemcsak az irodalom, hanem a képzőművészetek terén is, főleg miután nagyobb tanulmányutakat tett Olaszországban és Spanyolországban. Latin költeményei többnyire erotikus irányuak: csupa finomság és szendeség érzelemben és hangulatban, kifogástalan formai szépség a nyelvben és előadásban. Irt elegiákat, ódákat, epigrammákat stb., melyek közül különösen a Basia (csókok) és Sylvae (Erdők) cimüek tették hiresekké. Legteljesebb kiadás a lejdai, 1821, 2 köt.

11. J., spanyol iró, l. Cruz (2).

12. Saresberiensis (salisburyi), angol középkori történetiró, szül. Salisburyban 1110., megh. 1180. Párisban tanult. Angliában Becket Tamás (l. o.) tanácsadója és barátja lett. Lajos francia király (1176) chartresi püspökké tette, ahol J. meg is halt. J. több műve a középkor egyik legszélesebb látkörü tudósának tünteti fel e férfiut. A Metalogicus cimü műben szellemes gúnnyal tette nevetségessé a szkolasztikusoknak üres vitáit és modorát, mig Polycraticus c. munkája a klasszikusokban való jártasságáról tanuskodik. Nagy fontosságuak a kor történetére J. levelei, nem különben: Becket János élete. Lehet, hogy a Historia pontificalisnak (Mon. German. ss. 20. köt.) is ő a szerzője. Ebben II. Jenő pápáról és a római udvar körében meghonosodott visszaélésekről is szokatlan őszinteséggel nyilatkozik. Munkáit Giles adta ki (Oxford 1847-48., 5 köt.). V. ö. Reuter, J. v. S. (Berlin 1842); Schaarschmidt, J. v. S. (Lipcse 1862).

13. J. de Spira, l. Spira.

Forrás: Pallas Nagylexikon