Jolán

az Árpádház három tagjának neve, l. J. vagy Jolánta, Courtenay Péter auxerrei és namuri gróf, utóbb (1216-18) latin császár és Jolánta, flandriai grófnő leánya, kit a magyarok kedveskedve Julisnak (Yoles) neveztek, 1197 táján született. II. András (l. o.) magyar király 1216-ban vette feleségül s jegyajándékul Varasd, Somogy, Zala és a Szerémség jövedelmét kötötte le a számára, amihez pár hónap mulva még a mármarosi sóbányák jövedelméből is biztosított 8000 márkát, oda nem számítva a pesti és bodrogi iszmaeliták adóját; de mindent csak azon esetre, ha elesnék a keresztes hasjáratban. Ő fejeztette be 80 év óta épülő aradi templom építését. 1224 nov. 18. már föl is szenteltette a templomot. 1233. halt meg s az egresi zárdában temették el. Egyetlen leánya, a hasonlónevü - 2. J., 1219 után született. Mintegy 14 éves korában vesztette el anyját, ki őt istenesen nevelte. Atyja három izben is elküldte Arragoniába Bertalan pécsi püspököt, hogy megbeszélje a leánya és I. Jakab arragoniai király közt való házasságot, amit IX. Gergely pápa is óhajtott; negyedszer már az ifju hercegnővel és Dénes comesszel ment oda s a házasság Barcelonában 1235 szept. 8. meg is történt. András király 12 000 ezüst márka hozományt adott vele s ennek biztosítására az ország harmincad-jövedelmét kötötte le. J. egészen családjának és tiz gyermeke neveltetésének élt; fiai közül III. Péter (1239-1285) Arragonia és I. Jakab (1243-1312) Majorka királya, Ferdinánd Roussilon és Cerdagne grófja, Sanchi Toledo érseke lett; lányai közül Jolánt X. Alfonz kasztiliai és Izabellát III. Fülöp francia király vette el. J. 1251. okt. 9. halt meg. - 3. J., IV. Béla leánya, l. Ilona.

Forrás: Pallas Nagylexikon