Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Jón-szigete... ----

Magyar Magyar Német Német
Jón-szigete... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Jón-szigetek

Görögországhoz tartozó szigetcsoport a Joni- és Földközi-tengerben Albania és Görögország Ny-i partjai mellett. 7 nagyobb szigetből: Korfu v. Kerkyra (712 km2 ter.), Paxo (19), Leukasz (285), Ithaka v. Theaki (97), Kefallenia (664), Zakynthosz v. Zanthe (427) és Kythera v. Cerigo (277) és több kisebből (Fano 15 km2, Merlera 8, Szamotrake 4, Antipaxo 3, Meganizi 23, Arkudi 4, Kalamo 20, Kastus 8, Atoko 4, Dragonera 7, Petala 7, Oxia 5, Bromona, Makri stb. 3, Cerigotto 10) állanak összesen 2605 km2 területtel, (1889) 238 783 lak. Mindezen szigeteket kisebb-nagyobb, mészkőből és mészkő-korszakban képződött palákból álló hegyek takarják, amelyek közül a Kefallenián levő Ellatosz (1599 m.), a Leukaszon levő Nomali (1143 m.) a legmagasabbak. Éghajlatuk nagyon szelid. Földjük termékeny, csak vizhiányban szenved szükséget. A főbb termékek: apró szőllő, bor, olaj és déli gyümölcsök, erdőkben nagy a hiány; a juh- és kecsketenyésztés az állattenyésztés egyedüli ágai. A kereskedelem és halászat virágzó. A lakosok jó része még most is olaszul beszél; anyagi műveltség tekintetében Görögország többi részeit fölülmulják. Magyar, osztrák, olasz és görög gőzhajó vállalatok utjai őket egymással, az anyaországgal és a külfölddel összekötik. 3 nomoszra (Korfu, Kefallenia és Zante) vannak fölosztva; Cerigo az Argolisz és Korinthia nomoszhoz tartozik.

A J. legrégibb története a görögökével megegyező. A római uralom alatt Achája provinciához tartoztak. A római birodalom kettéosztása alkalmával a K.-római császársághoz csatoltattak és 887-ig fölváltva Longobardia és Peloponnezus themához tartoztak, onnen tul pedig Kefallenia themát alkották. A görög császárságtól 1186. a normannok ragadták el. 1386-ban Velence megszerezte Korfut és későbben a többi J.-t is. Velence proveditorek által kormányoztatta őket, akik lehető nagy anyagi hasznot igyekeztek huzni e birtokokból, de erélyes védelmükről is gondoskodtak. A velencei köztársaság bukása után 1797. Franciaországhoz kerültek. Gentilly generális szállotta meg és 3 prefekturára osztotta. 1799-ben azonban már az egyesült orosz-török hajóhad a franciáktól elfoglalta és Pál cár a portával 1800 márc. 20. Konstantinápolyban kötött egyezség értelmében az egyesül 7 sziget neve alatt köztársasággá alkotta és Capo d"Istriát bizta meg a köztársaság organizálásával. A tilsiti béke a J.-et ismét visszaadta a franciáknak, akik 1814-ig maradtak birtokukban. Az 1815-iki párisi egyezség szerint a szigeteket Anglia protektorátusa alatt álló külön állammá tették. Az angolok ekkor megkapták a megszállás jogát, a hadak főparancsnokságát és a protektorátusokat egy biztos által gyakorolták, akinek kötelessége lett volna a kormányt a szigetek nemzetgyüléséből kiküldött bizottsággal egyértelmüleg rendezni. Az 1817 aug. 26-ról keletkezett alkotmány 1818 jan. 1. lépett életbe Sir Maitland Tamás alatt. Mivel azonban a protektorátust gyakorló idegen hatalomnak igen széles jogkört biztosított, az anyagi téren elért sikerek dacára, sok elégülettlenségnek, titkos konspirációknak, sőt nyilt fölkeléseknek is forrásává vált. A szigetek lakóiban, különösen a görög szabadságharc ideje alatt, fölébredt a vágy, hogy Görögországhoz csatlakozzanak. Heves ellenzéki szellemet teremtettek Douglas Howard főkormánybiztos erőszakos intézkedései. Az 1848-ik év a J.-en is éreztette hatását. A lakosok sajtószabadságot, a népképviselők közvetetlen választási jogát, külön hadsereget, stb. kivántak, de mivel kivánságaikból az angolok semmit sem teljesítettek, szept. 26. Kefallenián lázadás tört ki, amely a többi szigetekre is átterjedt, de erőszakosan elfojtatott. 1849. hasonló forradalom tört ki és a Görögországgal való egyesülést követelte, de szintén sikertelen maradt. A lakosság ezentul csak a népképviseleti gyülésen nyilvánította kivánalmait, de mindig erélyesebben. Végre 1863-ban, midőn Görögország trónját György, dán herceg nyerte el, Angolország kinyilvánította, hogy hajlandó a protektorátusról lemondani; erre ugyanazon év okt. 5. a korfui parlament ünnepélyesen kimondta a J. egyesítését Görögországgal, amit az 1815-iki párisi békeért kezeskedő hatalmak is jóváhagytak. 1864 jan. 2. azután Sir Storks Henrik angol főkormánybiztos a szigeteket formaszerüen is átadta a görög kormányt megbizottjának, Zaimisz Th.-nak.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is