Jósállatok
a folklorisztikában, vagyis a néphit és népszokás,
népköltészet és népélet hagyománytani részében azon állatok neve, melyek puszta
megjelenése vagy valaminő viselkedése a babonás vélekedés szerint a jövő
valamely titkát elárulja. Ilyenek különösen a fecske, bagoly, szarka, gólya,
stb. a madarak közt; a sertés, kutya, macska, stb. az emlősök és a kigyó, béka,
stb. a csuszó-mászók sorából. Ez állatok némelyike régibb kultusza (l. Állatimádás)
révén jutott a jós szerephez, mig másoknál a rájuk vonatkozó babona ok az
illető természeti jelenséggel való összefüggésük, amelyre megjelenésük-, vagy
viselkedésükből következtetnek. (Ilyen p. az az elterjedt néphit, hogy ha a
verebek a porban fürödnek, eső lesz, és sok más, aminek egy része nem is
babona, hanem ősrégi megfigyelés eredménye.) A J. a folklore (l. o.) egy külön
fejezetében, a Beastlore-ban (l. o.), vagyis a néphitnek és népköltészetnek,
sőt már a népnyelvnek is az állatokra vonatkozó rendszerébe illeszthetők
egyrészt, másfelől pedig a jóslás vallástörténetileg is nagyon fontos
kategoriájába tartoznak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|