Jouffroy

(ejtsd: zsuffroa), l. Ferenc, francia szobrász, szül. Dijonban 1806 febr. 1., megh. Lavalban 1882 jun. 26. 1824. a párisi École des Beaux-Arts-on Ramey tanítványa lett és 1832. elnyerte a római nagy dijat Kapaneus cimü szoborcsoportjával. Párisba való visszatérte után keletkeztek: Kain átka; Leányka első titkát sugja meg Vénusnak (1839, Páris, Luxembourg muzeum); Csalódás (1840); Álmodozás (1848); Elhagyatva (1853); Monge, Madame Houssaye, Chalat grófné mellszobrai; Krisztus és a 12 apostol magas domborművei a párisi St. Augustin templom bejárata fölött (1864); a Védelem, a Büntetés alakjai a párisi uj igazságügyi palotán (1865); a Lirai költészet alakja a párisi uj operaház homlokzatán. A klasszicizmus lelkes hive volt.

2. J. Tivadar Simon, francia bölcsész és publicista, szül. Pontetsben 1796 jul. 7., megh. Párisban 1842 márc. 1. Középiskolai tanulmányait elvégezve, az École Normaleba került, ahol Cousin vezetése alatt főkép a bölcsészet tanulmányozásával foglalkozott. A juliusi forradalom után ez intézet tanárának nevezték ki, de már 1832. a College de France tanárává hivták meg az elhunyt Thurot helyett, akinek a tanszékén 1837-ig működött. 1833. megválasztották az Erkölcsi és politikai tudományok akadémiájának tagjává. 1831 óta tagja volt a francia parlamentnek is, mint Pontarlier követe. Mint képviselő a doctrinairekhez csatlakozott, akikhez már régebbi kötelékek füzték, amennyiben 1824. tevékeny részt vett lapjuknak, a Globe-nak az alapításában. J. egyike a francia bölcsészettörténet legnemesebb alakjainak. A Royer-Collardtól és Cousintől Franciaországba bevezetett skót filozofiában megtalálta, amit keresett, ennek a kiaknázására fordította egész életét. Franciára fordította Dugald Stewart Outlines of moral philosophy c. könyvét (1826), továbbá Reid Tamás összes műveit (6. köt., 1836). Saját munkái a Cours de droit naturel (1833-1834), a Cours d"esthétique (kiadta tanítványa, Damiron). Megjelent ezeken kivül tőle a Globe-ba irt cikkeinek a gyüjteménye is Melanges philosophiques cimen (1833).

Forrás: Pallas Nagylexikon