Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Joule... ----

Magyar Magyar Német Német
Joule... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Joule

(ejtsd: dsaul) Jakab Prescott, angol fizikus, szül. Salfordban Manchester mellett 1818 dec. 24., megh. Salean 1889 okt. 11. Atyja serfőző volt és J. is bátyjával együtt 1854-ig ezen mesterségnek szentelte életét. Daltontól fizikát, aritmetikát, algebrát és geometriát tanult. Midőn Dalton a gázok keverékére s a gázok és gőzök különböző mérsékleteken való magaviseletére nézve tett kisérleteket, ezeken J. résztvett. Ugyanezen tudós serkentette őt önálló működésre. Első munkálatai az elektromágnesség hajtó erőként való alkalmazására vonatkoztak. Ezen dolgozatait 1838. és az utána következő években Sturgeon Annals of Electricity c. folyóiratban közölte. J. vizsgálatainál azt tapasztalta, hogy a hordott teher, ha a mágnesező erő folyvást erősbödik, bizonyos legnagyobb értéket ér el, mely a mágnes talpfelületének négyzethüvelykénél körülbelül 140 angol fontra tehető. J. a galvánáram erejének pontos meghatározására a Faraday-féle voltametert használta és egységül azon elektromágnessé-mennyiséget vette, mely 9 grain vizet képes alkatrészeire felbontani. 1840. kezdte J. a viznek galván uton történő bomlása közben fejlődő melegséget tanulmányozni. 1840 dec. 17. a Royal Society elé egy értekezést terjesztett, mely fontos törvényt tartalmaz. E törvény fölfedezőének nevét viseli és ekként hangzik: a galvánáramtól előállított hőmennyiség meghatározott idő alatt a vezetési ellenállással egyszerü, az áramerősséggel pedig négyzetes arányban van. Kimondotta továbbá, hogy a fejlesztett melegség a galván batteriában elégő, illetőleg oxidálódó anyagok felhasznált mennyiségével egyenlő értékü. Kutatásait magnetoelektrikus gépére alkalmazván, 1843 jan. havában kimondotta azt a nevezetes tételt, hogy gépeivel mekanikai hatást bir előállítani. Ugyanezen év aug. a természettudósok vándorgyülésén, Corkban egy On the Calorific Effects of Magneto-Electricity and on the Mechanical Value of Heat c. dolgozatot olvasott föl, melyben utóbb említett törvényét bizonyította. 1843 jul. értekezést irt J., melyben következő fölfedezését beszélte meg: hogy egy angol font vizet egy Fahrenheit-féle fokkal melegítsünk föl, ahhoz 838 láb-fontnyi munkára van szükségünk. A Tudósnak nemsokára tett fölfedezése szerint egy font viznek egy fokkal való fölmelegítésére annyi munka szükséges, amennyi 770 fontnyi terhet egy lábnyi magasságra képes fölemelni. J. mondotta ki azon nevezetes törvényt, melyet egy évvel előtte Mayer J. R., heilbronni orvos állított fel s mely ekkénk hangzik: a hő nem más, mint átalakult mekanikai munka. Említendő még, hogy J. az anyag szerkezetével és a hang levegőben való terjedésével is foglalkozott. A tudóst a Royal Society és más tudományos társulatok tagjokká választották és hazája sok kitüntetéssel halmozta el. V. ö. Scientific papers of James Prescott J. (London 1884. I. köt.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is