Jovanovics
Vladimir, szerb államférfi és iró, szül. Sabácon 1833 szept.
28-án. Tanulmányait Bécsben és Berlinben végezte, 1856. a nemzetgazdaságtan
tanára lett a topcsideri gazdasági akadémián, 1858. fontos szerepet játszott
Sándor fejedelem elüzetésénél s ezért Mihály fejedelem a pénzügyminisztérium
titkárának és a hivatalos lap szerkesztőjének nevezte ki, de radikális elvei
miatt nemsokára elbocsáttatott. Erre huzamosabb ideig Belgiumban,
Angolországban, Itáliában és Svájcban tartózkodott. Genfben 1864-66. a Sloboda
- Liberté cimü szerb-francia lapot szerkesztette. Miután rövid ideig a belgrádi
főiskola tanára volt, az omladina nevezetü «ujult Szerbiát» óhajtó pánszláv
párthoz csatlakozott és a Zasztava segédszerkesztője lett. Mihály fejedelem meggyilkolásában
való részvétellel vádolták, de felmentették, mire ismét külföldre ment, honnan
csak 1872. tért vissza Szerbiába. Itt most állami szolgálatba lépett és a
szkupstina tagja lett. A szerb-török háboru kitörésekor pénzügyminiszter lett.
Lemondása után 1879 végén a számvivőszék elnöke és 1880 juniustól októberig
ismét pénzügyminiszter volt. Irt szerb nyelven több nemzetgazdasági és
politikai dolgozatot (köztük Roscher és Stuart Mill munkáinak fordítását),
továbbá Les Serbes et la mission de la Serbie dans l"Europe d"Orient (Páris
1870); The emancipation and unity of the Serbian nation (Genf 1873) stb.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|