Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Jozefin... ----

Magyar Magyar Német Német
Jozefin... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Jozefin

Mária Róza, l. Napoleon császár neje, szül. 1763 junius 23. Martinique szigetén, ahol atyja, Tascher de la Pagerie József a kikötő kapitánya volt, megh. Malmaisonban 1814 máj. 29. Tizenöt éves korában Franciaországba került, a Port Royal kolostorba, de nemsokára (1779 dec. 13.) Beauharnais Sándor vicomte (l. o.) neje lett. Ebből az éppen nem boldog házasságból származott Jenő, a későbbi Leuchtenberg herceg (l. o.) és Hortenzia (l. o.) utóbb Bonaparte Lajos, hollandi király neje és III. Napoleon császár anyja. A forradalmi törvényszék mind J. férjét, mind J.-t elfogatta és Beauharnaist 1794 márc. 9. a guillotin által ki is végeztette; maga J. csak annak köszönhette menekülését, hogy Robespierre és vele a rémuralom megbukott és hogy barátnője, Cabarrus Teréz, kivel a börtönben ismerkedett meg, Tallienben (l. o.) védőre és szabadítóra talált, aki azután J. szabadon bocsáttatásában is közreműködött. Nemsokára Barras direktor elkobzott birtokait is visszaadta neki. Barras szalonjában ismerkedett meg vele a fiatal Bonaparte hadnagy is s vele 1796 március 9-én polgári házasságra lépett. Közvetlenül a menyegző után Barras Bonapartet, mint fővezért az olasz harctérre küldötte, ahová őt neje csak utóbb és akkor sem szivesen követte. Midőn Napoleon (1798 májusban) Egyiptomba vitorlázott, J. Franciaországban maradt vissza és Malmaisonban tartott kis udvart, férje visszatérése és a brumaire 18-iki államcsiny után pedig hamar beleélte magát uj, magas szerepébe és finom társalgási modorával Napoleonnak nem egy ellenfelét nyerte meg ura számára. Napoleontól gyermekei nem voltak, pedig közelegni látta azt a pillanatot, melyben a császár válni fog tőle. Napoleon ugyan nemcsak maga vette fel a császári cimet (1804 dec. 2.), hanem J.-t is megkoronázta császárnévá, sőt megelőzőleg Fesch bibornok által (ámbár tanuk nélkül), az egyház ritusa szerint is megáldatta házasságukat, de a válás tervéről mindezek dacára nem mondott le. A boldogtalan J. mindent megkisérlett, hogy a válást lehetetlenné tegye, de hasztalan volt minden fáradozása és kérelme. Könyezve beleegyezett a válás megindításába (1809 nov. 30-án) mely azután december 16. az egyház által is kimondatott. J. ekkor Navarreba huzódott vissza, Evreux közelébe, ahol cimének megtartása mellett, régi környezete körében meglehetős egyhangu életet folytatott. A császárral egyébiránt azontul is levelezett, sőt Napoleon néhányszor meg is látogatta. A császár szerencsétlenségének és bukásának hirére a testileg-lelkileg megtört J. hajlandónak nyilatkozott Napoleont a vonakodó Mária Lujza helyett Elba szigetére elkisérni, de ebben a szövetséges fejedelmek megakadályozták. Néhány hónappal később - torokgyulladásban - elhunyt és igy már nem élte meg Napoleon visszatérését és végleges bukását. Ruel falucska templomában (Malmaison mellett) alussza örök álmát. Első házasságából származott gyermekei ugyanott 1822. siremléket állítottak neki.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is