Józsa

János (farczádi), ref. lelkész és pedagogus, szül. Farcádon (Udvarhely) 1761., megh. Középajtán 1820 nov. 15. Tanulmányait Székely-Udvarhelyt végezte s hihetőleg a német egyetemeken is járt. 1785 v. 1786. Felső-Sófalvára vitték papnak s itt volt egész 1794-ig, mikor Középajtára választották meg. Életét a népnevelésnek szentelte. Schlez német pedagogus nyomán tantervet állított össze egyházvidéke iskolái számára, kézi könyveket irt e tantervhez s a tanítók számára utasítást. 1814. esperessé is megválasztották. Szerinte a vallás, irás, olvasás és számoláson kivül «szükséges a falusi iskolákban is tanulni a pszihologiának, természeti logikának és fizikának velejét, geográfiát, Magyar- és Erdélyország statisztikáját s históriáját, egészség- és gazdaságtudományát, emberséges magaviselet és helyesirás példáit», ügyiratokat stb. E tárgyakra könyveket is ajánl s az irás-olvasás tanításhoz kiadja 1816. Ábécéjét s a másodéves tanulóknak 1816. (Brassó) Kis olvasókönyvét. A módszerre nézve a következő cimü munkában ad utasítást: Oskolai vezér, avagy a nevelők s főként az oskolamesterek számára való utmutatás (Kolozsvár 1817. 8-r., 1321.). V. ö. Magyar népisk. tanítás tört., 1431.

Forrás: Pallas Nagylexikon