Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
József Anta... ----

Magyar Magyar Német Német
József Anta... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

József Antal János

Osztrák főherceg és m. kir. herceg, utóbb Magyarország nádora, mint II. Lipót német-római császár és magyar király hetedik fia, szül. Firenzében 1776 márc. 9., megh. 1847 jan. 13. Gondos nevelésben részesült. Midőn 1795. Sándor Lipót főherceg nádor elhunyt, I. Ferenc király negyedik öccsét, a 19 éves J. főherceget tette magyarországi kir. helytartóvá. A rendek pedig annyira megkedvelték, hogy 1796. közfelkiáltással nádorrá választották. J. nádor egy félszázadon át állott az országos beligazgatás élén s azt eleinte inkább a bécsi kabinetpolitika szellemében, utóbb ennek ellensúlyozására törekedve, vezette. A francia háboruk alatt több izben (1797., 1800., 1809.) vitte a nemesi felkelő sereg (insurrectio) fővezérletét, gondoskodott a felkelési pénztárakról, az élelmezésről és a tábori kórházakról, meglepő szakismerettel és kiváló higgadtsággal igyekezvén enyhíteni az országnak anyagi, vér- és jogáldozatait. Az 1802-iki országgyülés alkalmából kezdte a bécsi kormány az ő tanácsára az ellenzék kiváló, népszerü tagjainak erőszakos elnémítása helyett azoknak hivatalok, cimek, kitüntetések adományozásával való mérséklését. Az 1805-iki országgyülésen kiegyenlítette a király és a rendek között a nemesi fölkelés ügyében támadt surlódásokat. 1806 nyarán beutazta a felvidéket, hogy az ott uralgó nyomoron segíthessen. Az 1807-iki országgyülésen sokat működött a Bécsből veszélyeztetett szólásszabadság érdekében, s az alapítandó magyar hadi akadémia ügyében. A 10-es években főleg a felette zavaros pénzügyi viszonyok mikénti rendezésével foglalkozott, financiális értekezletekben is. Az 1812-iki országgyülésen még inkább növekedett J. népszerüsége, mely meghaladta minden eddigi kir. hercegét. Nagy részben az ő sürgetésének tulajdonítható, hogy Ferenc király 12 évi alkotmányellenes szünetelés után 1825. országgyülést hivott össze. Az 1830-iki, valamint az 1832-36-iki országgyüléseken, mint a felsőház elnöke, latba vetette befolyását, hogy a főrendek meg ne akaszthassák vetójukkal a szabadelvü alsóház működését. 1835. pedig hozzáfogott a magyar hadi akadémia, a Ludoviceum építéséhez. Az 1838-iki pesti árviz alkalmából nagy tevékenységet fejtett ki a köznyomor enyhítésére, a pusztulás nyomainak eltüntetésére. 1840. az önkényesen elfogott Wesselényi, Kossuth, Lovassy L. stb. számára amnesztiát eszközölt ki. Az 1843-1844. országgyülés volt az utolsó, melyet vezérelt. Ez időben még hathatósan buzgólkodott az egyesületi jog védelmében, megakadályozván a Védegyletnek (l. Honi iparvédegylet) Bécsben szándékolt elnyomását is. A pezsdülő pártélet közepette, a pártok felett állva, a szenvedélyeket mérsékelni, a tulságos ellentéteket kiegyenlíteni, a békés haladás szellemét terjeszteni iparkodott. J. nádor 50 éven át, mint a törvények őre és a nemzetnek a trón előtti közbenjárója a legnagyobb érdemeket szerezte. Idegen neveltetésben részesült, és mégis a nemzettel való folytonos érintkezés, a hosszas benlakás folytán testestül-lelkestül magyarrá lett. Pest városát, melynek az 1838-iki nagy árviz után romjaiból való ujjáteremtése is nagy részben az ő érdeme, kiváló gondjaiba vette, és elnöke lévén az általa alakított szépítési bizottságnak, szépítésének, kulturális emelkedésének, nagyobbodásának érdekében buzgolkódott. Sokat köszönhet neki a városliget, a Margit-sziget, a magyar nemzeti muzeum, a Ludoviceum, a József-ipartanodából fejlett József-műegyetem, a magyar tudományos akadémia (melynek 10...000 frttal alapító tagja lett s melynek főpártfogói tisztét is viselte), számos emberbaráti, jótékonysági, mezőgazdasági és ipari egyesület. Kitünt mint gyakorlati mezőgazda is. Kedvelt nyaralóhelyét, Alcsuthot terméketlen homokpusztából szép parku mintagazdasággá alakította át. Utolsó éveinek az volt egyik főtörekvése, hogy halála után István fiának biztosítsa a nádorságot, kit - épp ugy, mint többi gyermekeit - egyszerü, inkább polgári és tiszta magyar szellemben nevelt. (Alcsuthon a gazdatisztek és parasztok fiai voltak a főhercegek gyermekkori játszótársai.) A hálás nemzet számos érdemeiért az 1848-iki törvények 1. cikkében törvénybe iktatta emlékezetét. Róla nevezték el többek között a József-műegyetemet, a dunántuli József-csatornát és a főváros József-terét is, melyen Pest városa ércszobrot emelt J. nádornak. J. nádor háromszor nősült meg. Első felesége Pál orosz cár leánya, Alexandra Pavlovna nagyhercegnő. Meghalt 1800 febr. 1. - Második neje: Hermina, anhalt-bernburg-schaumburgi hercegnő. Két évi házasság után megh. 1817 szept. 14. Ikreket hagyott hátra: Herminát, ki ifjuságában halt el és Istvánt, ki utóbb nádor lett. - Harmadik felesége: Mária Dorottya, württembergi hercegnő, megh. 1855. Három gyermeknek adott életet: József főhercegnek, Erzsébet főhercegnőnek és Mária Henriette belga királynénak.



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is