Judit
az Árpád-ház két tagjának neve. 1. J. Géza vezér leánya, 967
táján születhetett. Igen ifjan ment férjhez I. Boleszló Chrobry lengyel
herceghez, kitől egy Beszprim vagy Ottó nevü fia született; kevéssel ezután
azonban elüzte őt magától Boleszló, mire J. valószinüleg Magyarországba tért
vissza: ide menekült fia, Ottó is, midőn ezt mostohatestvére, II. Msciszláv
1025. elkergette, mire Szt. István király 1029. több foglalást tett a lengyel
határszélen. - 2. J., III. Henrik császár és poitoui Ágnes leánya, Ravenna
vidékén 1047. szül. III. Henrik, ki egy évtizeden át fenyegette Magyarország függetlenségét,
1053. Triburban végre kibékült I. András királlyal s 6 éves leányát a csecsemő
Salamonnal, András fiával jegyezte el. A két gyermek a magyar határon 1059.
őszén látta egymást először, midőn szüleik jelenlétében ünnepiesen ismételték
az eljegyzést. A lakodalom 1063. történt meg, midőn Salamon trónra lépett. A
mogyoródi csata után (1074) Mosonban huzódott meg a királyi család s itt csak
J. akadályozta meg Salamont, hogy arcul ne üsse saját édes anyját, Anasztáziát,
ki neki szemrehányásokat tett. J. testvére, IV: Henrik császár, segítségére
ment ugyan sógorának, ki hűbérül ajánlotta föl elvesztett országát, de látván,
hogy ügye tarthatatlan, csakhamar kivonult s J.-ot is magával vitte. Tiz év
mulva (1084) a fogságából kiszabadult Salamon Regensburgban fölkereste ugyan
J.-ot, de ez többé nem fogadta el férjének. Salamon halála után J. 1088. I.
Ulászló lengyel fejedelemhez ment férjhez. Megh. 1102 előtt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|