Jugoszláv Kommunisták Szövetsége

JKSZ: 1919. ápr.-ban alakult. Befolyása gyorsan növekedett. 1920-ban, a centristák kiválása után, II. kongreszszusán forr. programot fogadott el: célul tűzte ki a tőkés rendszer felszámolását, Jugoszlávia szoc. átalakítását. A többi balkáni kommunista párttal (bolgár, román, görög, török) Balkáni Kommunista Föderációba tömörült. A Központi Bizottság 1929-ben a monarcho-fasiszta diktatúra elleni fegyveres felkelésre hívott fel, ami - a forr. feltételek hiányában - hibás döntésnek bizonyult. A hatalmas terror következtében számos pártszervezet megsemmisült. 1937-ben az újjászervezett párt élére Josip Broz Titót választották meg a Központi Bizottság főtitkárának. Jugoszlávia náci megszállása után a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége a megszállók elleni harc élére állt. A felszabadító háborúban óriási áldozatokat hozott. A felszabadulás után a megindutó szoc. fejlődés megindítója szintén a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége volt. A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató lrodájának 1948-as, de különösen 1949-es határozatát követően a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a többi komm. és munkáspárt viszonya rendkívül megromlott, és a párbeszéd csak 1953-ban indult meg újra. Ezzel párhuzamosan a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége kidolgozta a jugoszláv társ. és gazd. irányításának sajátos, ún, önigazgatási rendszerét. 1952-ben a párt nevét Jugoszláv Kommunista Pártról Jugoszláv Kommunisták Szövetségre változtatta. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége legutóbbi, XII. kongreszszusa 1982-ben volt. A párt taglétszáma 1 950 000 (1980), lapja a Komunista párt elnöki funkcióját Tito halála után rotációs rendszerben, évenként váltakozva, az egyes szövetségi köztársaságok pártjainak képviselői töltik be.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• kongresszus
• rendezer
• párt
• felszabadulás
• fejlődés
• Kommunista és Munkáspáet Tájékoztató Irodája
• önigazgatás
• köztársaság
• párt