Juhbál
Károly, a szabadság egyik vértanuja, szül. Székesfehérvárt
1818. jómódu szülőktől, kivégeztetett 1853 márc. 3. Különös hajlamot érezvén a
matematika és természettudományok iránt, gimnáziumi tanulmányai után a bécsi
műegyetemre ment, hol a tanfolyam végeztével a leiró mértan segédtanára lett.
1848. az első független minisztérium a Ludoviceum egyik tanári székére hivta
meg. A kormánynak Debrecenbe költözése és Windischgrätznek a fővárosba való
bevonulása következtében a Ludoviceum feloszlattatván, J. is fegyvert ragadott.
Később érintkezésbe jövén a Kossuth-családdal, mint Kossuth nővérei
gyermekeinek tanítója, a világosi fegyverletétel után Kossuth anyjával és három
nővérével és ezek gyermekeivel együtt orosz fogságba került. Kiszabadulván,
Pestre jött és ismét a szabadon bocsátott családhoz csatlakozott. Kossuth édes
anyja és testvére megélhetés végett diákkosztosok tartására, később reáliskola
nyitására nyervén engedélyt, J. állott mint tanár és igazgató az intézet élére.
1851. dec. 1. azonban az emigrációval való összeköttetései miatt Kossuth két
nővérével Ruttkaynéval és Meszlényinével együtt elfogták és az Ujépületben,
később Bécsben a Criminal-Gebäudeban elzárták, s mig Kossuth két nővérét
számüzték, őt három társával (Noszlopy, Sárközi és Andrássfy) kivégezték. Most
a kerepesi-uti temetőben az u. n. vértanuk sirjában nyugosznak diszes emlék
alatt porai.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|