Julia

1. Augustus császár és Scribonia leánya, szül. Kr. e. 39. Gondosan és háziasan nevelkedett, szigoru házi erkölcsökben. Augustus követelte, hogy szőjjön és elzárta a külvilágtól. 25. férjhez adták unokabátyjához, Marcellushoz, ennek halála után (22) M. Vipsanius Agrippához, kitől öt gyermeke volt, 3 fiu (Cajus, Lucius Caesar és Agrippa Postumus) és 2 leány (ifj. Julia és Agrippina). Elkisérte Agrippát Kis-Ázsiába (17), ez alkalommal meglátogatta a hőskor klasszikus helyeit, megfürdött a Scamanderben, férjével boldogan élt, de öt év mulva (12) ismét özvegy lett. Augustus számos más terv után férjhez adta Tiberius Neróhoz, de ez a boldogtalan frigy az egyetlen gyermek halála után elválással végződött (6). Ettől fogva Augustus, aki eddig J.-nak szerető apja volt, hirtelen büntető birája lett. Felizgatva Livia és Tiberius által, egyszerre tudomásul vette J. hibáit, melyek valóban nem mindennapiak voltak. J. buja volt, éppenséggel nem válogatta szeretőit és egész Rómát megbotránkoztatta kalandjaival. Augustus kemény büntetésre határozta magát. J. szeretőit a birodalom minden irányában széjjelszórta, a politikailag legszámbavehetőbbet, ifj. Antoniust, a triumvir fiát kivégeztette, magát J.-t pedig Pandataria szigetére számüzte, hová őt anyja, Scribonia is követte. Öt évig volt a művelt világtól elzárva, a császár különös engedélye nélkül senki meg nem látogathatta; öt év mulva is csak a számüzetés helye változott (Pandataria helyett Rhegium), de Augustus gyülölsége akkor sem szünt, a családi mauzoleumból is kizárta leányát, Tiberius pedig még Augustusnál is rosszabb volt. A folytonos bú és gond által megtörve halt meg J. Kr. u. 14.

2. J. Domna, teljes nevén: Pia Felix Augusta, római császárnő, Septimius Severus neje, szül. Emesában Kr. u. 158., mint Bassianusnak, a napisten papjának leánya, plebejus családból. Gyermekkorában csillagjósok azt jövendölték neki, hogy császárné lesz belőle; a babonás Alexander Severus figyelmes lett erre és nejének halála után elvette feleségül. Nagy befolyással volt férjére, mint császárnő is hive maradt a mágiának és misztikának és bevezette a keleti miszticizmust a görög tanokba. Mindig körül volt véve tudósokkal, rétorokkal és irókkal, akik közül kivált Philostratest kedvelte. Fia, Caracalla alatt hatalma még nagyobb lett. Caracalla halála után öngyilkossá akart lenni és bár Macrinus jó bánásmódja ettől egy időre visszatartotta, 217. mégis éhhalállal veszítette el magát.

Forrás: Pallas Nagylexikon