Junot
(ejtsd: zsünó) Andorhe, Abrantes hercege, francia tábornok,
szül. Bussy le Grandban (Côte d"Or) 1771 okt. 23., megh. Montbardban (Côte
d"Or) 1813 jul. 29. A forradalom kitörése után otthagyta a jogot és 1793. mint
önkéntes lépett be a hadseregbe. Rettenthetetlensége által magára vonta Toulon
ostroma közben Bonaparte figyelmét, aki hadsegédévé tette és Egyiptomba is
magával vitte. Brumaire 18. után Bonaparte Páris parancsnokává, 1804. pedig a
kormányzójává nevezte ki és a becsületrend nagy keresztjét adományozta neki.
1805-ben J.-t lissaboni követté nevezte ki, de azután visszahivta és az
osztrákok ellen küldötte, amidőn J. különösen Austerlitznál tünt ki. 1807.
Portugália okkupációjával bizták meg, melyet J. nov. sikeresen végrehajtott.
1808. Vimeiro mellett meg kellett hátrálnia az angolok elől, kikkel azután a
cintrai kapitulációt kötötte. 1809 jun. 12. az osztrák Kienmayertől vereséget
szenvedett Berneck mellett, mire Napoleon az illiriumi tartományok
kormányzóságát bizta J.-ra. A nagy orosz hadjáratban (1812) mint a 8. hadtest
parancsnoka szerepelt. Az orosz háboru után a császár megint Illiriába küldte,
ahol azonban J. elmebetegségbe esett. Életének utolsó napjait Montbard
városkában töltötte.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|