Jura

1. Közép-Európa hegyrendszere. Svájcban, Francia- és Németországban, a Rhône és Majna között. 2 főrészt különböztetnek benne: a) a svájci J. és b) a német J. A svájci J. az Isere és Rhône alkotta szögletben kezdődik és DNy-ról mintegy 30-50 km.-nyi szélességben. 400 km.-nyi hosszuságban ÉK-i irányban huzódik el. Mint igazi redős hegység, a hercegovinai és boszniai hegyekhez hasonlóan, különálló láncokból áll, amelyekben az összetartozást csak azon domborodás alkotja, amelyen nyugosznak. Nincsenek benne keresztláncok, e helyett sok helyen keskeny és meredek keresztvölgyek (cluses) törik át, másutt az erózió alkotta völgyüstök láthatók, amelyek fenekén tavak vannak vagy források fakadnak és amelyeknek oldalai antiteátrumszerüen emelkednek; ezeknek neve combes. A combes főképen francia területen, a Bésançon, Ornans, Lons-le-Saunier városok körül elterülő részeken gyakoriak. A hegyrendszer a maga egészében oldalnyomás következtében keletkezett földredőkből áll; a felső rétegek bennök juraképződményekből állanak és ezek alatt a liasz- és triaszképződmények vannak redőkké szorítva. A hegyüstökben és a hegység lábainál sok helyen a krétarétegek terülnek el. Igazi hegység alakja leginkább a svájci oldalán van, itt lejtője meredek, a francia föld felé azonban lépcsőkben ereszkedik le. Thurmann összesen 160 láncot számított össze benne. Ezeknek gerince nem nyujt változatosságot, belsejükben sok a barlang és a ravaszlyuk, amelyekben a folyók el-eltünnek, hogy azután ismét a felszinre kerüljenek. A legdélibb hegycsúcs a Cr?te de la Neige (1724 m.) a Rhône és Valserine közt; a francia földön a Gex nevü vidéken Ain départementban vannak a J.-nak többi legmagasabb csúcsai is, a Reculet de Thoiry (1720 m.), Colombier de Gex (1691 m.), Montoissey (1671 m.), Montrond (1650 m.), a Cr?t-d"eau, amelyet 3900 m. hosszu vasuti alagut metsz át és amely közvetlenül a Perte du Rhône mellett emelkedik ki; Ain département Bugey nevü vidékén van a Grand-Colombier (1534 m.), J. departementban a Cr?t-Pela (1498 m.), a Mont d"Or (1464 m.) és a svájci határon a Gros-Cr?t (1423 m.). Svájci területen a legmagasabb csúcs a Mont-Tendre (1680 m.), a Venoge forrása mellett; a Dôle (1678 m.). Nyon mellett; a Suchet (1591 m.) az Orbe forrásánál; a Chasseron (1611 m.), az Aubert (1342 m.) a Neuchâteli-tól fölött; a Boudry (1465 m.) a Creux-de-Van nevü óriási hegyüst fölött; Chaumont (1172 m.), a Chasseral vagy Gestler (1609 m.): mindezen csúcsok, a Boudry és Chaumont kivételével, amelyek Neufchâtelben vannak, Waadt kantonban fekszenek; Bernben van a Chasseral és a Sonnenberg, Solothurnban a Montoz (1332 m.), a Mont-Terrible (1000 m.), a Weissenstein az Aar völgye fölött; a Passwang (1207 m.); innen tul gyorsan alacsonyodik a J.; az Aaron tul a Lagern már csak 862 m. és a Rajna vizesésénél 390 m. A hosszabb keresztvölgyek hiánya, a hegyláncok majdnem egyenletes magassága a J.-t meglehetősen járhatatlanná teszik; mindamellett számos műut- és vasuti vonal vezet át rajta. A fontosabb hágók: a Col de la Faucille (1323 m.), Gex és a Valserine völgy közt, a St. Cergues (1263 m.), a Dôle lábánál, a Col de Marchairuz (1450 m.), a Mont-Tendre mellett, a Jougnei-hágó az Orbe és Pontarlier közt, a Pierre Pertuis a St. Immer- és Birs-völgy közt. A jougnei, a Verrieresi-hágón, a T?te de Rangon, a Mont Sagne-on (Chaux de Fonds és a St. Immer-völgy közt), a Pierre-Pertuis-n, a Mont-Terrible-en, a Hanensteinon és a Bötzbergen vasut visz keresztül. Mint vizválasztó a svájci J. a Rhône és a Rajna, tehát a Földközi- és Északi-tenger környékét választja el egymástól. A Rhône vidékéhez tartozik a Venoge, Valserine, az Ain és Doubs; a Rajnáéhoz a Birs, a Thiele az Areusezel. A hegységben levő tavak kicsinyek; ilyenek: a St. Point a Doubs környékén, a Joux és a szép Les Brenets, amelyet a Doubs alkot. Az éghajlat meglehetősen zord; a telek hidegek és ekkor sok hó esik; azért csakis a hegyek alján terem meg a gabona; a svájci lejtőn azonkivül sok helyen a szőllő is megérik. Kitünő épületkövet, litográfiai palát és aszfaltot (Val de Traversben) is szolgáltat a J. A lakosság benne gyér és csak ahol az ipar jelentékenyebb, laknak sürübben az emberek. Ilyen helyek a francia J. s Doubs départementok, Waadt és Solothurn völgyei, ahol a zenélő tárgyak készítése, a Val de Travers, ahol a cementgyártás és abszintkészítés és a Birs völgye, ahol az üveg- és papirgyártás nyujt keresetet; a magasabb részeken majdnem kizárólag az állattenyésztés az emberek foglalkozása. A német J. Schaffhausen kantonban a Randennel kezdődik, ugyanoly geologiai képződményekből áll, mint a svájci J., de nem redős hegység; hossza mintegy 400 km., de nem áll oly szépen kifejlődött hegyláncokból és meredekebb lejtője ÉNy-felé van. Az Altmühl 2 részre osztja: a D-i sváb J.-ra (l. o.) és az É-i vagyis frank J.-ra (l. o.).

2. J., francia département Doubs, Haute-Saône, Côte-d"Or, Saône-et-Loire, Ain départementok és Waadt svájci kanton közt, 4994 km² területtel, (1891) 273,028,1 km²-re 51 lak. Nagyobb részét a J. ágai takarják: azért 3 vidéket különböztetnek benne: a Mont (hegyes vidék), Vignoble vagy Coteau (a lejtő) és a sík érszt. A J. láncai a Risoux, a Mont-Noir, a Hautes-Joux, Maclus, Fraisse és Leuttei-hegyek; mindezek nagy lépcsőkként ereszkednek le a Bresse nevü síkságra. A Noirmont (1550 m.) bennök a legmagasabb csúcs. A Côteau vagy jó föld É-ról D-felé végig vonul az egész départementon. A sikság csekély kiterjedésü. A des Rousses (85 ha.) tavat alkotó Orbeon kivül a folyók mind a Rhône vidékéhez tartoznak. Ezek: a Valserine, az Ain az Angillonnal, Hérissonnal és Biennenel, a Saôneba torkolló Ognon, Brizotte, Auxon, Doubs és Seille. Az éghajlat a hegyek közt igen zord, a hegyek lábánál és a sikságon kellemes meleg. Az évi esőmennyiség 1-1,80 m. A magasabb hegyeken a termékenység nagyon csekély; az erdők nagy területet (108354 ha.) borítanak. (1892) 44000 ha.-on termett buzából 550000 hl., rozsból 1800 ha.-on 21600 hl., árpából 9000 ha.-on 140000 hl. és zabból 17000 ha.-on 360000 hl. Nagy jelentősége van a szőllőtermelésnek; a legutóbbi 10 évi átlagos termés 166460 hl. (1892) 15706 ha.-on 133,675 hl. bor termett (l. Jura-bor). Egyéb termékek a cukorrépa, len, kolza stb. Az állattenyésztés és méhészet virágzó. A hegyek vasérceket, sót (Salins, Grozon, Montmoret), tőzeget, márványt és épületköveket szolgáltatnak. A vasipar (Fraisnes, Dôle, Clairvaux stb.) a legfontosabb iparága. Órákat készítenek Morez körül; Saint-Claude környékén az esztergályosok vannak számosan; azonkivül vannak selyemszövők, bőr-, papirgyárak, keramit-ipar, fürészmalmok és üveggyár Vieille-Loyesban. Járásai: Lons-le-Saunier, Dôle, Poligny, Saint-Claude; fővárosa: Lons-le-Saunier. 1790. Franche-Comtéból alakították. V. ö. Sauria, Le J. pittoresque (Páris); Joanne, Géogr. du J. (1882); Melcot, Le J. Dict. hist. stb. (1885).

Forrás: Pallas Nagylexikon