Jurisich

Miklós, Kőszeg várának hősies kapitánya. Előkelő dalmát, Segnia v. Zengg városbeli patricius-családból származik. Születésének ideje ismeretlen, megh. 1543 végén vagy 1544 elején. Mint diplomata és katona egyaránt kiváló szolgálatokat tett. Az 1524-iki bécsi országgyülésen a felsőházban foglalt helyet. A horvátországi rendeknek 1527 jan. 1. tartott cettini királyválasztó gyülésén, melyen Ferdinándot ismerték el, J. mint királyi biztos nagy ügyességgel vezette harmadmagával. J. volt különben az, ki fáradhatatlan munkásságával megtartotta Horvátországot Ferdinánd hűségén Frangepán Kristóf, János-párti bán, törekvéseivel szemben. 1530. Lamberg Józseffel együtt követségben járt Konstantinápolyban. Midőn 1532. Szulejmán roppant seregével folytonos diadalok közepette vonult Bécs felé, utját szegte Kőszeg vára és derék kapitánya J. Aug. 5. Ibrahim nagyvezér, ki J.-t konstantinápolyi követsége alkalmából ismerte már, megszállotta a várat előhadával. Aug. 12. maga a szultán is megérkezett seregével. J. sem remélte, hogy a vidékről összesereglett, védtelen népséget magába fogadott várat megtarthatja. Háromszor szólították fel a vár átadására. Az elutasító válasz maga után vonta a végső, leghevesebb ostromot. A vár megfogyott védőinek helyzete már-már végzetes lett, midőn az egyra nagyobbodó réseken betóduló janicsárság egyszerre megmagyarázhatatlan okokból visszahökkent, majd a helyzetet kirohanásra használó őrség előtt rendetlen visszavonulásnak eredt. E szerencsés, később csodának feltüntetett eset után Ibrahim a török táborba hivatta J.-t, őt engedelmesség esetén a szultán kegyelméről biztosítván. És valóban, miután kielégítette Szulejmán gőgjét azzal, hogy szinleges átadás kedveért, kevés számu janicsárt zászlójukkal együtt a várba bocsátott: a törökök aug. 31. a vár alól elvonultak. J. hősies magatartása folytán Ferdinánd huszonöt napnyi időt nyert mintegy 90000 emberből álló sereg gyüjtésére. 1533. «kőszegi báró» cimet, 1537. pedig Kőszeg várát kapta I. Ferdinándtól, a védelem jutalmául. (Irományaiban «Freiherr zu Güns»-nek cimezi magát.) 1538. az eszéki vereség miatt kegyvesztett Katzianernek (l. o.) utódja lett a magyarországi hadak főkapitányságában, majd pedig Krajna kormányzója. Neje Dersffy Potentiana volt. A J.-családnak 1576. már magva szakadt. V. ö. Győri történeti és régészeti értesítő, III. 1865; Hormayr-Mednyánszky, Taschenbuch für vaterl. Gesch. (1829); Felső-Magyarországi Minerva, 1832, II.; Pauer Gyula, J. Miklós (Ország Tükre, 1864. évf. 24. sz.); Chernel Kálmán, Kőszeg szabad királyi város jelene és multja, II. 1878; Wittinger, Kőszeg város és vidéke 1889-1890; Csergheő, Die freiherrlichen Linien des Hauses J. (Ungarische Revue 1887).

Forrás: Pallas Nagylexikon