Kacskaó
kacs, sündörgő, fogódzó, bajusz, néhol inda, Ormányságban
bica (növ., cirrhus vagy cirrus), a növénynek átalakult és fogódzkodó része.
Szálas, cérnaforma, csavargódzó, egyszerü vagy ágas része a légbeli részeknek,
gyakran az iszalagnövénynek (l. o.), vele a szomszéd tárgyra vagy növényre
spirális módon rátekergődzik, s magát oda erősíti, igy az egész növényt a
magasságban is fentarthatja. A K. nem eredeti szerv, hanem az ágnak, levélnek
vagy levélrésznek átformálódása, tehát tulajdon az a helyzete van, mint
ezeknek. A K. lehet e szerint ág-K. (cirrh. rameanus) és levél-K. (c. foliaris)
v. ág- és levéleredetü, aszerint, amiből számazott.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|