Kacslábu rákok

(Cirripedia), a héjasok (Crustacea) osztályának egyik rendje, melynek fajai kivétel nélkül tengeriek. Külsőleg inkább a kagylókra emlékeztetnek és korábban tényleg a lágytestüek közé sorolták, de a felődéstani vizsgálatok azt igazolták be, hogy a héjasok egyik külön rendjének tekintendők. Testüket kagylószerü meszes héj födi, kifejlett állapotukban mindig helyhez kötöttek s csupán lárva-korukban élnek szabadon. Testtájaik egymással észrevehetelneül egybeforrtak. Végtagjaik közül a csápok és a szájszervek csenevészek, torlábaik sajátságosan kacsokká módosultak és a viznek örvényezésére szolgálnak. Agydúcuk és két csenevész szemük van. Legjellemzőbb szerveik a cementmirigyek, amelyeknek váladéka a megtapadást eszközli. Szivük és vérednyeik nincsenek, ugyszintén kopoltyuik sincsenek. Majdnem valamennyien himnősek, de egyeseknél ugynevezett törpe himeket is ismernek. A peték termékenyítése és az embrio fejlődése a héjon belül történik; a peteburkot három végtagpárral biró nauplius-lárvák hagyják el, melyek egy ideig szabadon úsznak, majd szájvégükkel helyhez tapadnak, még pedig vagy alámerült tárgyakra, vagy nagy rákokra, vagy cetfélékre. A Rhizocephalidák vagy gyökérfejüek csoportjába tartozók valamennyien nagyobb rákokon élősködnek s nevüket onnan nyerték, hogy a kis nauplius-lárvából, mely a tizlábu rákok potrohjára ült le, egy tömlő fejlődik ki, amely nyujtványokat bocsát s ezekkel behálózza a gazdának bélcsatornáját. Igen közönségesek a Lepadidaie család fajai is, amelyeket régen kacsaszülőknek tartottak. A Balanidae család fajai a cetek bőrében telepednek meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon