Kacslábu rákok
(Cirripedia), a héjasok (Crustacea) osztályának egyik
rendje, melynek fajai kivétel nélkül tengeriek. Külsőleg inkább a kagylókra
emlékeztetnek és korábban tényleg a lágytestüek közé sorolták, de a felődéstani
vizsgálatok azt igazolták be, hogy a héjasok egyik külön rendjének tekintendők.
Testüket kagylószerü meszes héj födi, kifejlett állapotukban mindig helyhez
kötöttek s csupán lárva-korukban élnek szabadon. Testtájaik egymással
észrevehetelneül egybeforrtak. Végtagjaik közül a csápok és a szájszervek
csenevészek, torlábaik sajátságosan kacsokká módosultak és a viznek örvényezésére
szolgálnak. Agydúcuk és két csenevész szemük van. Legjellemzőbb szerveik a
cementmirigyek, amelyeknek váladéka a megtapadást eszközli. Szivük és
vérednyeik nincsenek, ugyszintén kopoltyuik sincsenek. Majdnem valamennyien
himnősek, de egyeseknél ugynevezett törpe himeket is ismernek. A peték
termékenyítése és az embrio fejlődése a héjon belül történik; a peteburkot
három végtagpárral biró nauplius-lárvák hagyják el, melyek egy ideig szabadon
úsznak, majd szájvégükkel helyhez tapadnak, még pedig vagy alámerült tárgyakra,
vagy nagy rákokra, vagy cetfélékre. A Rhizocephalidák vagy gyökérfejüek
csoportjába tartozók valamennyien nagyobb rákokon élősködnek s nevüket onnan
nyerték, hogy a kis nauplius-lárvából, mely a tizlábu rákok potrohjára ült le,
egy tömlő fejlődik ki, amely nyujtványokat bocsát s ezekkel behálózza a
gazdának bélcsatornáját. Igen közönségesek a Lepadidaie család fajai is,
amelyeket régen kacsaszülőknek tartottak. A Balanidae család fajai a cetek
bőrében telepednek meg.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|