Káddis

(khald.) a.m. szent; a zsidóknak már a talmudban, de ott más néven, említett khald. nyelven fogalmazott régi imája, mely kezdődik: «Magasztaltassék és szentesíttessék Ő szent neve». Majd egészben (K. sálem), majd fele részben (kháci K.) mondják az istentisztelet főrészei után, illetve végén. Mint a tudósok K.-a (K. dirábbánán) imában hangzik ki Izrael és tudósai és mindazok jóléteért, kik a tórát tanulmányozzák. Az árvák K.-át (K. jászom), az árvaságra jutott figyermekek mondják a gyászév első 11 hónapjában és atyjuk, vagy anyjuk halálnapja minden évfordulóján; a megújítás K.-át pedig temetések alkalmával imádkozzák. L. Évforduló.

Forrás: Pallas Nagylexikon