Kaffer
helyesebben káfer, az arab káfirból (l. o.) szorosabb
értelemben a hottentottáktól (l. o.) ÉK-re lakó, D.-afrikai nagy néptörzs,
tágabb értelemben az a népcsoport, amely a hottentották és busmanok kivételével
valamennyi, Afrika Ny-i és K-i részében és belsejében a Fokföldtől az É. sz.
5"-ig lakó népet felöleli, amelyek közt a K. nép a legjelentékenyebb. A K. nép
feloszlik az ámázvászi, ámátonga, amakosza, amaponda, ámázulu mátebelé ágakra.
A Kalahanik K-i szélén lakó K.-eket becsuánoknak hivják. A K.-ek a bántuk
főkontingensét teszik. A K.-ek koponyája hosszukás, mindkét oldalon lelapított,
homlokuk magas és domboru, orruk kiálló, álluk hegyes, ajkaik kissé duzzadtak,
hajuk gyapjas, szakálluk gyönge, bőrük szine a sárgásbarna és fekete közt
váltakozik. A kafferek szorosabb értelemben nomádok, marhatenyésztésből és
földmívelésből (kaffer-gabona, tengeri, dohány) élnek; az előbbit a férfiak, az
utóbbit a nők űzik. Rabszolgáik nincsenek. Háboru idején szigoru fegyelmet
gyakorolnak és bátrak, de kegyetlenek; békében erélyesek, mérsékeltek és
becsületesek. Fegyverül buzogányt és hajító dárdát használnak, íjjat és nyilat
nem. A gyermekek egész meztelenül járnak; a férfiak rövid, a nők hosszu,
állatbőrből készült kötényt viselnek. A körülmetélés szokása nagyon elterjedt
mind a két nemnél. Lakóhelyük kunyhókból áll, melyeket félgömb alakban,
fonadékból készítenek; több ilyen kunyhó kört alkot, amelyet kerítés vesz körül
(kral). A K.-eknél soknejüség divatozik; a nőket veszik és a kérőnél csak azt
nézik, hogy mennél több tehene legyen. A család berendezése patriárkális. A
fővezér (inkoszé) a maga államában korlátlanul uralkodik, de meg kell tartania
a fennálló jogokat és szokásokat s életmódja is épp olyan, mint a többié. A
gyermekek és testvérek nélküli törzstagok hagyatékát ő örökli. Az egy
törzsbeliek törhetetlen hűséggel tartanak össze. Vallásuk a holtak
tiszteletéből, rossz szellemek idézéséből és varázslatból áll. Papjaik
kizárólag csodaorvosok, szellemidézők és esőcsinálók. A kereszténység a K.-ek
köreiben sok helyütt meghonosult (1830); egyes mohammedánok a Cap Delgadonál
laknak. L. Kaffraria.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|