Kahlenber
(Szárhegy), a Bécsi-erdőnek a Duna mellett, Bécs és
Klosterneuburg közt emelkedő 428 méter magas hegycsúcsa, amelyet szép erdők és
a Bécsi-medencére nyiló gyönyörü kilátás tesznek ismeretessé. Nussdorf felől
Grinzing és Krapfenwaldt állomások érintésével fogaskerekü vasut vezet rá föl;
csúcsán a kis Josefsdorf mellett, szabad téren egy nagy hotel épült; emellett
van a Stefaniewarte, ahonnan a legszebb kilátás nyilik. Újabban számos és szép
nyaraló is épült rajta. Még közelebb van a Dunához, az annak medréből meredeken
kiemelkedő Leopoldsberg (420 m.), a Bécsi-erdő végső kiágazása; ezen állott egy
régi kastély helyén azon templom, amelyben 1683 szept. 3. a szövetséges
hadsereg isteni tiszteletet tartott, mielőtt a török hadseregre a döntő csapást
mérte volna. Leopoldsbergről szép a kilátás.
A monda szerint itt élt 1330 körül Weigand von Theben pap,
Kegyes Ottó herceg kegyeltje és űzte bohó tréfáit. A «Pfaff vom Kahlenberg»
ezen bohóságait - melyekben a költöttet nem lehet a történeti alappal biró
valótól megkülönböztetni - később, valamivel a XV. sz. kezdete előtt,
Frankfurter Fülöp összegyüjtötte és versekbe foglalta. Már a legelső reánk
maradt ide vonatkozó nyomtatvány: Geschichte des Pfarrers vom Kahlenberg, noha
1500-nál előbbi keletü, mégis már csak az eredetinek megcsonkított szövegét
tartotta fenn, mint azt egy ó-német nyomtatvány, s az ennek alapján készült angol
Parson of Kalenborow prózai töredékei mutatják. Tárgyát feldolgozta Grün
Anasztáz is: Pfaff vom Kahlenberg (Lipcse 1850) c. művében. V. ö. Ebeling F.
W., Die Kahlenberger (Berlin 1890).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|