Kaiserfeld
Móric (Blagatinscheg), osztrák politikus, szül. Pettauban
(Stiria) 1811 jan. 11-én, megh. Birkfeldben 1885 febr. 14. Grazban jogot
végzett és azután 1848-ig birtokán élt. 1848. a stiriai tartománygyülésbe
választották, ahol azonban nem játszott nagyobb szerepet. A reakció napjaiban
visszavonulan élt stiriai birtokán és csak olykor-olykor kockáztatott liberális
szellemben egy-egy vezércikket a grazi lapokban. 1861. lépett azután előtérbe,
amidőn mint Graz város képviselője és mint a német autonomisták vezére a bécsi
birodalmi gyülésben előkelő állást vivott ki. A Telegraph c. lapban már a 60-as
évek eleje óta küzdött a Schmerling-féle merev centralizmus ellen, 1865. pedig
a bécsi körök nagy meglepetésére, mint első a dualizmus és a Magyarországgal
való kibékülés szükségességét hangsúlyozta a birodalmi gyülésen. Midőn a
Belcredi-kormány 1865. az alkotmányt felfüggesztette, K. a stiriai
tartománygyülésnek általa fogalmazott feliratában bátran pálcát tört e
törvénytelenség fölött. 1867. a birodalmi gyülés abba a bizottságba
választotta, amely a hazánkkal való kiegyezést, nevezetesen az állmi adósság
megosztását szabályozta; mint e bizottság elnöke nagy érdemeket szerzett a
kiegyezés létrejötte körül. Az általános tisztelet, mely e rendkivül szerény és
teljesen önzetlen férfiut környékezte, arra birta 1867 végén a birodalmi
gyülést, hogy K.-et első elnökének megválassza, mig az első delegációban mint
alelnök szerepelt. 1869-70-ig újra elfoglalta az elnöki széket; 1870. pedig
Stiriának tartományi főnöke lett. 1872. az urak házába nevezték ki
élethossziglani tagnak. 1884. gyengélkedése miatt a nyilvános életről birtokára
vonult vissza. Az osztrák liberális párt egyik oszlopát veszítette benne;
miniszteri tárcával többször megkinálták, de K., ismervén pesszimista
sejtelmektől és hazafias aggodalmaktól gyötört lelki gyöngéit, a tárcát
mindannyiszor visszautasította.
V. ö. Krones, M. von K. (1887).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|