Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kajszin-bar... ----

Magyar Magyar Német Német
Kajszin-bar... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Kajszin-barackfa

kajszi, sárga vagy nyári barack (növ., Armeniaca Tourn.), a mandolafélék fája vagy cserjéje, majd a szilvafa (Prunus L.) algénusza. Levele hasítatlan, széles, fürészelt; virága lombfakadás előtt nyilik, fehér v. pirosas, gyümölcse csonthéjas, bársonyszőrös, az összeforradás helyén barázda vonul végig, csonthéja sima, élezett. Az A vulgaris Lam. (Prunus Armeniaca L.) kopasz, 3-4 m. magas fa, levele tojásdad v. szivalaku, kétszer fürészelt, levélnyele mirigyes, gyümölcse kurtanyelü, gömbölyü, narancsszinü, a napsütött oldalán piros. Húsa sárgás, leves, tulérve gyakran lisztes s ekkor ízetlen, azért a gyümölcsét nem kell sokáig a fán hagyni, sőt jobb izü ha keményen leszedve néhány napig pihen. Csonthéjában édes v. keserü magja van. A K. hazája hihetőleg Közép-Ázsia és Khina. Vad állapotában sehol sem ismeretes. Rómába Nagy Sándor idejében Örményországból hozták, Plinius Armeniaca mala-nak (örmény alma) nevezte; ebből támadt a K. hamis latin neve. Meleg klimát szeret, azért Sziriában jobb mint Európában, sőt ott az őszi baracknál is jobb. Ellenben zordonabb éghajlatot inkább eltűr, mint az őszi barack, s még Németország É-i részén is meglehetős jól kitelel. Mintegy 20 fajtája van, s majd fa alakján, majd lécezeten (Spalier) termesztetik, de a fán termő gyümölcse jobbízü. Nagyon célszerü erős növésü, molyhos levelü szilvafára oltani, p. a Julianus-szilvafára v. a mirabellára. Különben jó televényes, erős és mélyen felásott kerti földet kiván, amelynek feneke a vizet is jól átbocsátja. Hidegebb vidéken csak léckorláton ápolják, de ez is elég bajjal jár és gyakran nehezen orvosolható mézgafolyásban szenved. Fajtái: 1. A mandolakajszi Franciaország D-i részén, inkább elvadulva nő, a húsa kevés becsü, de a magva édes, épp ugy használják mint a mandolát, sőt olajat is sajtolnak belőle. Ide tartozik a korai hollandi kajszi is. 2. Az apró kajszi,, korai aprógyümölcsü; levele meg a virága is apróbb. 3. Az olasz kajszi gyümölcse sima és fénylő. 4. A lila (fekete v. alexandriai) kajszi Prunus dasycarpa Ehrh.) húsa borízü, kivül piros, belül sárga, de nem igen ehető. Inkább díszcserje. A kajszin-barackot leginkább a déli tartományokban termesztik, az Egyesült-Államokban nagy bőségéből szeszt főznek, megszárítva és megsajtolva pedig a hajósok étele. Olaszországban is aszlják, Franciaországban, hazánkban meg a dunai fejedelemségekben befőzik v. kandirozzák. Tartalma egyre-másra: 81,22 viz, 4,69 cukor, 1,16szabad sav, 0,49 magfehérje, 6,35 petkin, 5,27 farost, mag és héj, 0,82 ásványanyag. Magvából olajat is sajtolnak (huile de marmotte; 0,919 fajsúly), Franciaország D-i részén a mandolaolajat hamisítják vele; a keserü kajszi magvából szeszitalt főznek. Fáját is feldolgozzák, szenesített csonthéjából pedig fekete tuss lesz. A kajszi magván keresztül lefejtett szesz neve ratafia. A keserü magvából Franciaországban likört égetnek (eau de noyaux). A kajszi termesztése hazánkban is nevezetes. Kecskemét városa maga évenkint 50-60,000 frtot árul barackjából, N.-Kőrös, Dunaföldvár stb. szintén jövedelmező kereskedést űz vele; l. Ananasz-kajszin.

Betegségei:

A) Kedvezőtlen életviszonyok okozta betegség: Sápadtkórság (l. o.). B) Élősködők által okozott betegségek: 1. A leveleken okker-sárga, sötétveres övvel szegélyzett foltok láthatók, melyeket a Clasterosporium Amygdalearum Sacc. nevü gomba okoz. 2. A leveleken veres foltokat a Puccinia Pruni Pers. nevü rozsdagomba okoz (l. Szilvabetegségek). 3. A leveleket fehér, lisztnemü porral a Podosphaere tridactyla De By. nevü gomba vonja be (l. Lisztharmat). 4. Korompenész (l. o.) 5. A hajtások hirtelen elhervadnak és elhalnak a Cytospora rubens Fr. nevü gomba támadása következtében, mely a hajtások tövében szürke szemecskéket képez s melyekből helyenként apró verhenyes féregszerü kacskaók (a kiüriített, nyálkás anyaggal összetartott spórák) emelkednek ki. 6. Gyökérpenész, mit főleg a Dematophora necatrix nevü gomba okoz. 7. Gyümölcsrothadás (l. Almabetegségek). 8. A Gleosporium laeticolor Berk. nevü gomba a gyümölcsön piszkosszinü, kerekded világos övvel szegélyzett foltokat okoz, a mely foltokon később kékesszürke szemecskék támadnak. 9. A Phyllosticta vindobonensis Thüm. nevü gomba az érett gyümölcsön nagy (egész 25 mm.-nyi), paranemü szürkebarna foltokat okoz. 10. A Phoma Armeniacae Thüm. nevü gomba a még éretlen gyümölcsön eleinte kerekded, később összefolyó fehér, majd piszkosszürkévé váló foltokat okoz, melyeken később apró, fekete szemecskék mutatkoznak. C) Ismeretlen oku betegségek: 1. Tejfény (l. Almabetegségek). 2. Mézgafolyás (l. o.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is