Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
kaland adventure
kaland escapade
kalander roller
kalandor conquistado...
kalandor swashbuckle...
kalandornő vampire
kalandos adventurous...
kalandos hazardous
kalandos ut... odyssey
kalandozás roam
kalandozás roving
kalandozás rovings
kalandozik to roam
kalandozó discursive
kalandozó roving

Magyar Magyar Német Német
kaland Abenteuer (...
kalandfilm Abenteuerfi...
kalandor Abenteurer ...
kalandos abenteuerli...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kalán

1. Kis-K. (Kelán), kisközség Hunyad vármegye hunyadi j.-ban, (1891) 161 oláh lakossal; vasúti megálló. K.-t római kőfürdője hiresíti el. A fővárosból (Sarmizegethusa) felfelé a Maroshoz vezetett út első állomása Ad Aquas, Aquae, Ptolemaeus Udata-ja is ide esett. A rómaitelepet a mai falu helyén attól délre és északra a Sztrigytől jó fél órára fekvő, a mai országúttól és vasúttól alig pár percre éppen a falu irányában futó diluviális terrasszon megtalálhatjuk. Egy római ház pincéja ma is látható. Legnagyobb nevezetessége K.-nak a római «kőfürdő». 4 m. magas, 94 m. kerületü mésztuffa-magaslat közepébe kalánalakulag bevésett medence áll előttünk. A 14,2 m. hosszu, 71 m. széles, 3,7 m. mély medencéből délfelé keskeny sikátor vezet ki. Ennek két falában bevéset jelzi a helyet, hol lebocsátott deszkafallal eltorlaszolták a forrást. A kőmedencéből felbuzgó langyos viz (22°C.) azonban most szabadon foly ki és legfeljebb a kenderáztatók veszik hasznát s a nép veszi igénybe a díj mellett használható elzárt újabb fürdők helyett. Összesen 3 feliratos kőről mutathatjuk ki a K.-i származást. Ezek közül kettő Jupiternek, egy Herkulesnek szentelt oltár. A Jupiter-oltárok legnagyobbikán C. Julius Marianus decurio coloniae (Sarmizegethusae) prefectus pagi aquensis áldoz s ezen áldozati követ Torma Károly 1863. még a határon látta, de azóta a gör. kel. templom oltárául alkalmazták. A más két oltár a dévai muzeumot gazdagítja, a kőfaragó cégtábláival együtt. Téglahelyek is fordulnak itt elő. Igy:

                LEG XIII GEM

                P. MP. NIT. RTI

V. ö. Téglás Gábor, Archaeel. Értesítő, 1893. évf. junius 15. III. füzet, Kis-K. (Aquae) római fürdője és kőbányászata Hunyadmegyében; Kőváry L., Erdély régiségei.

2. Puszta-K. (Kriseny), kisközség u. o., (1891) 819 magyar, német és oláh lak., vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Puszta-K.-on van a brassói bánya- és kohó-részvénytársaság nagy vasgyára, mely két nagy olvasztóból, egy vasöntőből, két kis pótolvasztóból és gépműhelyből áll. A nyersvas előállítására szükségelt, évenként mintegy 300,000 q vasérc a társaság alsó-teleki bányáiból kerül ki, a vasöntő üzeméhez szükséges nyers vasat a gyár saját nagy olvasztójából szerzi be. A nagy olvasztó évenkint mintegy 100,000 q szürke és fehér nyersvasat állít elő 400-450,000 frt értékben; a vasöntő 9000 q különféle kályha- és takaréktűzhelyet s 8800 q különféle géprészt és kereskedelmi öntvényt állít elő, 210,000 frt értékben; utóbbi cikkek piacai főleg Románia, Szerbia és Bulgária.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is