Kalb
1. János báró, amerikai tábornok, szül. Hüttendorfban,
Bayreuthnél, mehg. Camdennél 1780 aug. 19. Miután hazájában mint pincér
tengődött, a francia hadseregbe lépett, melynek soraiban a poroszok ellen
harcolt a 7 éves háboruban. 1761. altábornoki rangra emelkedett. 1767. Choiseul
miniszter É.-Amerikába küldötte a francia gyarmatok hangulatának kipuhatolása
végett. 1777. az É.-amerikai szabadságharc kitörésének hirére Lafayette oldalán
segélyére sietett a felkelőknek, mire Washington 1779. Charleston
védelmezésével bizta meg. 1780 aug. 18. részt vett Gates alatt a camdeni
csatában, melyben halálos sebet kapott. V. ö. Kapp, Leben des amerikan.
Generals J. K. (1862., angolul 1884).
2. K. Sarolta, leánynevén Marschalk von Ostheim, Schiller
barátnője, szül. Waltershausenben (Grabfeld) 1761 jul. 25., megh. Berlinben
1843 máj. 12. 1783 K. Henrik tiszthez ment nőül, akit azonban nem szeretett;
1784. megismerkedett Schillerrel Mannheimban. Mikor ez 1785. Mannheimot
elhagyta, viszonyuk már a szenvedélyes rajongásig fokozódott, amit Schillernek
Der Kampf és Resignation c. költeményei bizonyítanak. 1787. Schiller K.
kedvéért ment Drezdából Weimarba, ahol akkor K. tartózkodott. K. Goethével is
érintkezésben állott és midőn Jean Paul 1796. Weimarba jött: épp ugy kezdett
rajongani érte, mint előbb Schillerért. Jean Paul Titan-jának Lindája K. után
van alkotva. Mikor 1804. férje meghalt, K. Berlinbe költözködött, ahol 1820.
megvakult. Élte utolsó éveiben a királyi vár vendégszeretetében részesült. Irt
egy Cornelia c. regény is, amely emlékverseivel együtt Charlotte c. alatt
jelent meg (újból kiadta Palleske, arcképpel, Stuttgart 1879). Jean Paulhoz és
ennek nejéhez irt leveleit Nerrlich adta ki (Berlin 1882). V. ö. Köpke,
Charlotte von K. und ihre Beziehungen zu Schiller und Goethe (Berlin 1852).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|