Kalejdoszkóp

(gör.), Brewstertől 1817. feltalált optikai készülék, mley a tükrözésen alapszik. Ha két sík tükröt tükröző lapjával egymásfelé fordítva bizonyos szög alatt felállítunk, akkor valamely a két tükör közé helyezett tárgynak - p. egy tetszésszerinti alakban kivágott papirdarabnak - ismételt visszaverődés által annál több képe keletkezik, minél hegyesebb a két tükör által befogott szög s ha e szöget éppen akkorának választjuk, hogy páros többszöröse egy teljes szöget - 360 fokot - tesz, akkor a szimmetrikus visszaverődés folytán egy teljesen szabályos csillagszerü alak keletkezik, bármilyen szabálytalan alaku legyen is a tárgy maga. Jelentsen az 1. ábrában (annak középpontját O betüvel jelölve) OA és OB két 60° -nyi szög alatt egymáshoz hajló tükröt, akkor az a tárgyról az AO tükörben a b kép, a BO tükörben a c kép keletkezik. Az AO tükör a benne keletkezett képpel együtt tárgyul szolgál a BO tükörre nézve s ugy keletkezik az utóbbiban a d kép; viszont a BO tükör a benne keletkezett c képpel megint az AO tükörben tükröződik s igy létrejön az e kép. Az e és d képek ismét tükröződnek, a fenmaradó 60° -nyi EOF térben ezen utolsó tükrözésnek megfelelő két kép minden részletében teljesen egybeeső f képpé válik. Az öt kép a tárggyal együtt egy három szimmetrikus alakból álló csillagot alakít. Ha a két tükör által befogott szög 45-36-30 foknyinak vétetik, a keletkező csillag 4-5-6 szimmetrikus részből áll stb. E tünemény a Brewster-féle K.-ban szinpompás és folytonos változásuk által mulattató csillagos alakok előállítására ügyesen van felhasználva. A K. áll két t és t" (2. ábra) hosszukás derékszögü négyszögalaku tükröző lemezből, mely hosszu oldalával egymáshoz érve, az említett feltételnek megfelelő szög alatt egy belül befeketített csőben van elhelyezve. Az egyik vége A lemezzel van fedve, mely a szem számára köralaku nyilással bir, másik vége B kettős köralaku üveglemezzel van elzárva. A belső lemez átlátszó, a külső homályosra csiszolt, a két lemez közötti nehány mm.-nyi köz szines üvegdarabkákat, áttetsző jegeceket, szines folyadékokat tartalmazó üvegcsődarabokat stb. tartalmaz. A csőnek tengelye körüli forgatásánál ezek minduntalan másképen helyezkednek s ha a csövet a világosság felé tartva A-nál betekintünk, minden egyes helyzetnek megfelelően változó, majd a látmező közepétől kifelé, majd széleitől befelé terjedő szines csillagalakokat látunk. Az alakok változatossága határtalan s ugyanazon alaknak ismétlődése csak véletlenség. Ha a két tükörhöz egy harmadikat teszünk olyformán, hogy azok egy háromoldalu prizmát alakítanak, akkor az előbbi látmező növeltetik; az előbb egyszer látott csillagalakot sokszorosítva látjuk, de az ismételt visszaverődésnél fogva a képek kifelé mindinkább gyengülnek. Ha a tükörprizma keresztmetszete egyenoldalu háromszöget képez, akkor a látmező csupa ilyenekre látszik felosztottnak, olyformán, mint ez a 3. ábra mutatja.

[ÁBRA] 1. ábra. Tükrözés 60° alatt hajló szögtükörben.

[ÁBRA] 2. ábra. Kalejdoszkóp.

[ÁBRA] 3. ábra. A kalejdoszkóp képe három tükröző lemezzel.

A K. képeit gyakorlati célokra is - szövetmintáknak stb. - kisérlették meg felhasználni. Emsmann e célr a K. okular részére egy második kihúzható csövet alkalmazott, melyben a szemnyilástól körülbelül öt cm.-nyi távolban különböző poliederes alakban csiszolt üvegek beilleszthetők. Ilyen üvegen át nézve, a K. képe az üveg alakjával változó rendszeres csoportokban ismétlődik. A poliederes üvegnek forgatása, esetleg kicserélése által és a csövek széthuzása v. összetolása által a képek csoportosítása változtatható, anélkül, hogy az egyes képek is lényegesen változnának s igy megitélhető, hogy valamely kép milyen csoportosításban mutatkozik legelőnyösebben. A K.-ok ezen módosítását tiposzkópnak nevezték el. A debuszkóp ugyanazon elven alapszik, mint a K. Ez nem egyéb egy szögtükörnél, melynek szöge tetszés szerint változtatható. Használják gyakran kézimunka-üzletekben, hogy segítségével a megkezdett csillagszerü himzésektől várható összbenyomást lehessen megitélni. Ugyanerre a célra szolgál a Rupprecht feltalálta berendezés, melyet ideador-nak nevezett el.

Forrás: Pallas Nagylexikon