Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kálidásza... ----

Magyar Magyar Német Német
Kálidásza... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kálidásza

a szanszkrit drámairodalom legjelesebb költője. Régebben a Kr. előtti I. sz.-ban élt Vikramáditja királynak, a Kr. e. 56. kezdődő időszámítás alapítójának udvari költői közé sorozták egy versre hivatkozva, mely Vikrama vagy Vikramáditja udvarának kilenc drágakövéről, azaz jeleséről szólva, K.-t is megemlíti. Csakhamar belátták ennek a következtetésnek tarthatatlanságát; Indiában ugyanis számos fejedelem viselte a Vikrama vgy Vikramáditja nevet. Igy nem lehet tudni, melyik Vikrama értendő a vers Vikrama királya alatt. Kern holland indianista nyelvész a VI. sz.-ban élt hires ind csillagász Varáhamihira (kinek neve szintén a «kilenc drágakő» közt szerepel) kortársának mondja; ha ez igy van, akkor a VI. sz. első felében élt volna. Dharmáráma Szthavira az általa összeállított szanszkrit műeposz szerzőjéről Kumáradászáról, a cejloni költőkirályról (uralkodott Kr. u. 517-ben) azt állítja, hogy benső barátság fűzte K.-hoz. (V. ö. Janakjelharana by Kumjelradjelsa ed. with the revised "sanna" by K. Dharmjelrjelma Sthjelvira Pjelliyagoda [Cejlon] 1891.) Ez azonban még bizonyításra szorul. Mások régebbinek tartják, igy Sénart az V. századot tartja a nagy szinműiró korának. Annyi bizonyos, hogy Kr. u. 637-ben már nagy hírnévnek örvendett. Három szinművet tulajdonítanak neki. I. Sakuntala, mely a nagy ind eposzból a Mahábháratából veszi a tárgyát. Általános elismerés szerint a gazdag ind drámairodalomnak legszebb terméke. Goethe egészen el volt ragadtatva, mikor fordításban először olvasta a Sakuntalát. Sokszor idézett versében a tavasz virágát, az ősz gyümölcsét és mindent ami csak gyönyörködtet, elbájol és megigéz, táplál és éltet, eget-földet vélt K. remekében föltalálhatni. Két szerkesztésben maradt reánk a Sakuntala szövege, az egyik az u. n. Devanagari, a másik a Bengali. Pischel a Bengalit tartja a régibbnek. Először a francia Chézy adta ki a Sakuntalát a Bengali recensio szerint (Páris 1830). Legújabb kiadása a Bengali szövegnek Pischeltől (2. kiad., Kiel 1886). A Devanagarit prózai német fordítással kiadta Böhtlingk (Bonn 1842) és szanszkrit-latin szótárral Burkhard. Legjobb kiadása M. Williamstől: Sakuntaljel. Sanskrit text (after the Devanagari recens.) w. literal engl. transl. of all the metrical passages, schemes of the metres and notes, crit. and explanat. by M. Williams (Oxford II. kiad. 1876). A legtöbb művelt nyelvre le van már fordítva. Magyarra fordította Fiók Károly: Sakuntala hindu dráma, irta K. (Budapest 1887). - II. Vikramorvasi azaz Vikrama és Urvasi Purúravasz király operaszerü szerelmi kalandja Urvasi nevü nimfával. Az eredeti szöveget kiadták: Lenz (Berlin 1833); Bollensen (Pétervár 1846) és Shankar P. Pándit (Bombay 1789). Németre fordították: Höfer (Berlin 1837); Hirzel (Frauenfeld 1838); Lobedanz (3. kiadás, Lipcse 1884) és Fritze (u. o. 1881). Spanyolra fordította Ayuso Vikramorvasi, version directa del Sanskrit por F. G. Ayuso (Madrid 1874). III. Málavikágnimitra, egy udvari cselszövényen alapuló szerelmes történet. Az előbbi kettőnél sok tekintetben gyarlóbb mű. Miért is vannak, kik nem tartják K.-tól származónak. Weber a darab német fordításához irt előszavában K. szerzőségét vitatja. Eredetiben kiadták Tullberg (Bonn 1840); Shankar P. Pandit (Bombay 1869) és Bollensen (Szent-Pétervár 1879). K. művei közé számítják még a Kumárasz ambhava és Raghu vansa cimü műéposzokat. Mint a dráma terén, oly nagy mester K. a lirikus költészetben. Remek költői leirásokban gazdag verse, a Meghaduta (A felhőposta) a szanszkrit költészet egyik legszebb gyöngye. Eredetiben kiadták Wilson (Kalkutta 1813, 3. kiadás, London 1867, angol fordítással, jegyzetekkel és szótárral); Gildemeister (1841); Stenzler (Boroszló 1874) német-szanszkrit szótár kiséretében. Magyarra fordította Fiók Károly (Budapesti Szemle 1885). Németre ford. Müller Miksa (Königsberg 1847). A leiró költészet igazi remeke K. második lirikus műve a Rituszamhara (Egyesülése vagy köre az évszakoknak). Festői képekben irja le ebben a hat indiai évszakot. Németre fordította és eredetiben kiadta Bohlen Ritusanhara id est tempestatum cyclus (Lipcse 1840). V. ö. Huth, Die Zeit des Kalidasa (Berlin 1890); Schröder, Indiens Litteratus u. Cultur (Lipcse 1887); Weber, The History of Indian Literature (London 1882); Pischel, De Kalidasae Ga kuntali recensionibus (Boroszló 1870).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is